Az Iszlám Állam (IS) propagandatérképein Magyarország is feltűnik. Hol mint a birodalom része, hol mint határos ország. Már pár napja foglalkoztatja a szomszédos országok sajtóját, miként kezeljék az internetre feltett videókat, ahol az IS Szerbiát jelöli meg következő bekebelezendő célpontként.
Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró és Macedónia sem marad ki a szórásból. Feketére festik a Balkánt – így közlik a hírt az IS várható bejöveteléről. Mennyire komoly ez? Orbánék szerint nagyon. Feltehetőleg a rabok fonta drótkerítés is azért kell, hogy megállítsa határaink előtt ezt a veszélyt. Viccnek ez rossz.
De az IS fő fegyvere a rémületkeltés, s ebben a műveletben a média gyakran a terroristák PR-osztályaként működik. Elég egy amatőr videó a YouTube-on, és máris róluk beszélnek. Ez pedig kell a szponzorpénzek begyűjtéséhez, a tagtoborzáshoz. Ezekkel lehet kiprovokálni hatósági akciókat, amelyek feléjük terelik a ma még tétovázókat. A Balkánon az iszlám otthon van. Nincs olyan ország ott, ahol ne élnének ötszáz évnél hosszabb ideje muzulmánok.
Többségük az iszlámra áttért őshonos lakó, albánok, szlávok. De vannak betelepült törökök, iszlámra tért cigányok is. Helyi iszlám ez. A titói Jugoszláviában kultúrájuk alapján nemzetiségnek sorolták be a muzulmánokat. A széthullás éveiben a vallás soha nem látott formákban éledt fel. A háborúkban önkéntes dzsihadisták harcoltak. Sokan letelepedtek, állampolgárságot kaptak. A vahabiták (az iszlám szaúdi állami változata) megjelentek Albániában, Koszovóban is. Vallási iskolákat nyitottak, mecsetépítésbe kezdtek, és agymosásba.