Több embernek van ma szüksége humanitárius segítségre, mint bármikor az ENSZ létrehozása óta. Egyre több háborúzó fél sérti meg szégyentelenül a nemzetközi jogot. Több forrásra van szükség, mint valaha, hogy a meredeken növekvő humanitárius szükségleteket kielégítsük, ám most a legsúlyosabb a forráshiány. Ezért összehívtam az első Humanitárius Világcsúcsot május 23–24-re Isztambulba. A világ vezetőinek, a nemzetközi szervezeteknek és mindenkinek többet és hatékonyabban kell tenniük azokért, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre. Nem vesztegethetjük az időt.
A klímaváltozás elementáris hatással van életünkre. A kegyetlen és megoldhatatlannak tűnő háborús konfliktusok, a határokon átnyúló bűnözés és a növekvő egyenlőtlenségek felnőttek és gyermekek millióinak életét teszik tönkre. Több embert kényszerítettek erőszakkal lakhelyük elhagyására, mint bármikor a második világháború óta.
Több mint 125 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre. Ha mind egy országban lennének, akkor az lenne a Föld 11. legnagyobb és az egyik leggyorsabban növekvő nemzete. Egyetlen ország vagy szervezet sem képes egyedül megbirkózni a problématömeggel. Helyre kell állítani a nemzeti, regionális és nemzetközi intézményeinkbe vetett bizalmat, hogy megfelelhessenek a kihívásoknak. Emberi mivoltunk közös érzetének kell alakítania politikánkat és pénzügyi döntéseinket. A csúcstalálkozóra kidolgoztam egy tervezetet, ami a közös cselekvés kerete lehet. Ennek öt alapelve van.
