galéria megtekintése

Hol itt a változás?

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 19. számában
jelent meg.

Dr. Török Ferenc
Népszabadság

Kupacsapataink ismét bizonyították, hogy nemzetközi szinten csak két hónaposak. Ennyi idő alatt kiestek. A legjobb magyar utánpótlás-korosztálynak kikiáltott U19-es válogatott Eb-eredménye tükrében kimondhatjuk: a felemelkedésre nincs sok remény. A magyar foci egyre mélyebbre kerül. Terv, duma mindig volt, és ez így van most is. Sokan a körülményekben látták a sorozatos kudarcok okait. Ma erre már nem lehet hivatkozni. Pályák épültek, utánpótlás-akadémiák alakultak, az MLSZ bevétele megtöbbszöröződött, tévéjogdíjak vannak, állami támogatás, társaságiadó-kedvezmény, szerencsejátékok adójából komoly részesedés, profi játékvezetés és még sorolhatnám, mi minden.

Átfogó vizsgálatok után három évvel ezelőtt elkészült A labdarúgás stratégiája című kiadvány is, ami azonban máris megbukott, pedig ebben az MLSZ elnöke hirdette meg a korszakváltást. A jelen nem igazolta a várakozásokat, mi sem bizonyítja jobban, hogy labdarúgásunkat most újra egy belga céggel világíttatták át. A jelentés csak belső használatra készült, de annyi kiszivárgott, hogy az akadémiák feltételrendszere sokkal jobb, mint a produkált eredmény. A jelentés szerint a szakmai munka nem megfelelő, ezen kell változtatni. Az nem ismert, hogy mely szakmai területen kell beavatkozni. Technikai képzés, taktikai ismeretek, erőnléti felkészültség – vagy összességében mindegyik. Úgy gondolom, hogy miután a labdarúgás nagyon sok közpénzt emészt fel, egy ilyen vizsgálati eredmény megérdemelné a teljes nyilvánosságot. Talán kiderülne: az utánpótlás-nevelés terén radikális változásra van szükség. Az utánpótlással foglalkozó edzőknek legalább C képesítéssel kell rendelkezniük. Nem tudom, ez mit takar, de megjegyzem, sehol a világon annyi Pro A és B licenccel rendelkező edző nincs – figyelembe véve az igazolt játékosok számát –, mint hazánkban. A sportszervezetekben, beleértve az akadémiákat is, általában a vezető edző felel az utánpótlás nevelésért, akinek „megfelelő” képesítése van. Lehet hozni erőnléti edzőket is (vannak is), de ők csak annyi munkát végeztethetnek a játékosokkal, amennyit a vezető edző megenged.

Eddig is mindenki a szakma megújulásáról beszélt, csakhogy a szakma teljesen belterjesen működik. Addig sem jutott, hogy a regnáló edzők, netán az MLSZ edzőbizottsága megszólalt volna. Legalább ők mondják meg, hogy szakmai téren ki, mikor és hol hibázott! Elismerik-e vajon, hogy technikailag, erőnlétileg nem kielégítő, amit eddig oktattak? Mondhatják azt is, hogy nem hibáztak, az adott feltételrendszer csak erre elég. Ez is egy álláspont. Vagy képzetlenek a magyar edzők? Követelményt csak az az edző tud támasztani, aki a munkát ismeri.

 

Ha változtatni kell a szakmai munkán, ki fog tanítani? Mit? Ugyanazok, akik eddig? Ki ellenőrzi őket? Ki fog számon kérni? És mit? Milyen szerepe lesz az amatőr labdarúgásnak? Mennyire fog támaszkodni az utánpótlás-nevelés az amatőr labdarúgásra? Lesz-e a kiválasztásnak új rendszere? (A Bozsik-programnak nem volt sok hozadéka eddig.) Az iskolákat mennyire vonják be a rendszerbe? Az utóbbi 25 évben a gyermek- és diáksport, az ifjúság testkultúrája a demagóg szólamok ellenére lehangoló állapotba került. Mi változik radikálisan a labdarúgás utánpótlás-nevelésében, mint ahogy azt az MLSZ elnöke ígéri?

A labdarúgás fizikai sport, ahol atletikus képzésre elengedhetetlenül szükség van. A kiválasztáskor különbséget kell tenni ügyes, tehetséges és alkalmas gyerek között. Ha fizikálisan, mentálisan és keringésileg alkalmatlan gyerekek kerülnek a rendszerbe, nem lesz eredmény. Ezek a tulajdonságok mérhetők, számszerűsíthetők, összehasonlíthatók. Aki az MLSZ által meghatározott fizikai minimumra nem képes, az vegyen részt az amatőr labdarúgásban és élvezze a játékot, de mást ne tegyen.

Mindenki egyetért azzal, hogy 13-14 éves korig a gyerekeket játszatni, képezni kell, technikájukat fejleszteni stb. Hozzáteszem: közülük kell méréssel kiválasztani azt, aki fizikálisan alkalmas nagyobb feladatok elvégzésére. A keringési rendszer kialakulása 18 éves korban befejeződik.

Mindenki ismeri azt a mondást, olyan fáradt vagyok, hogy alig látok. Amikor a játékos elfárad, megváltozik a térlátása, és az egyébként tökéletesen elsajátított technikai elemek végrehajtásában hibázni fog. Hosszabb lesz a reakcióideje, csökken a rajtsebessége. Tévhit, hogy az erőnlétet mérkőzéseken kell megszerezni. Azt csak céltudatos kiválasztással és edzésmunkával lehet elérni. Hiába briliáns a játékos technikája, ha lassú és erőtlen. Az ilyen játékos elveszti a párharcokat, a profi labdarúgásban nem tud megélni, a cirkuszban a helye. A technikai gyakorlatoktól pedig csak elfárad a játékos, de nem lesz állóképesebb vagy gyorsabb. Az MLSZ pénzzel ösztönzi azokat a klubokat, amelyek magyar fiatalokat játszatnak az NBI-ben. Még akkor is, ha gyengébbek, mint a „second hand” külföldi játékosok. Vagyis tovább hígítják az amúgy is gyenge mezőnyt. Ebben a közegben a tehetséges, alkalmas gyerekek csak visszafejlődnek. Ez a 22-es csapdája. A klubok mégis szívesen vállalják, mert pénzhez jutnak általa.

Évek óta szorgalmazom, hogy vezessék be az iskolákon keresztül a kiválasztás érdekében egységes nemzeti fittségi tesztet, amely a tanulók gyorsaságát és állóképességét méri. A Wesselényi Sportközalapítványon keresztül 96 ezer 15–16 éves diák felmérésére került sor 30, illetve 3000 méteren. Az eredményekre senki, az MLSZ sem volt kíváncsi. (Az anyag ma is fellelhető a MOB-nál.)

Jelenleg a Magyar Diákszövetség elnöke, Balogh Gábor közreműködésével készülnek arra, hogy az összes magyar iskolában kötelezően bevezessenek egy fittségi tesztet. Balogh Gáborral az ügyben többször tárgyaltam, ennek alapján állítom, hogy a program a rendelkezésre álló milliárdos nagyságrendű összeg, a több százmilliós eszközbeszerzés és a végrehajtásához szükséges testnevelők kiképzése ellenére alkalmatlan arra, hogy a magyar sportot és a diákok egészségének javulását segítse. Az oktatási államtitkárság úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem ért az ügyhöz, de miután a kormány egyetért a fittségi teszt bevezetésével, ezért azt végrehajtja.Ugyanakkor a teszt kidolgozásába meghatározó szakmai szervezeteket nem vontak be, gondolok az egészségügyi államtitkárságra, a Klikre, a Testnevelő Tanárok Egyesületére, a Testnevelési Egyetemre és nem utolsósorban a Magyar Olimpiai Bizottságra. Ez különösen azért érdekes, mert a sporttörvény szerint az utánpótlás-nevelésért és a diáksportért kizárólag a Magyar Olimpiai Bizottság a felelős.

*A szerző olimpiai bajnok.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.