galéria megtekintése

Hillary

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 26. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

Éjszakánként hármasban vagyunk a hitvesi hálószobában. Ott van a polcon Hillary Clinton 2008-as elnökválasztási plakátja is, amelyet hazaköltözésünkkor hitvesem pakolt be: jó lesz még valamire. Azon a tavaszon külföldi létére is megkönnyezte, amikor a szenátor asszony a vereségét elismerve besorolt Barack Obama mögé. Ha hozzá hasonlóan az amerikai nők is érzelmi kérdést csinálnak abból, hogy ne mindig férfiak irányítsák az országot, senki sem állíthatja meg az egykori first ladyt.

Persze nyolc évvel ezelőtt is így álltak a dolgok, aztán a surranópályán beelőzött a bülbülszavú Obama. Most viszont azzal, hogy Joe Biden alelnök bejelentette távolmaradását, a Demokrata Pártban gyakorlatilag már az előválasztás kezdete előtt eldőlt a jelölés. Ez óriási előny, ami általában csak a hivatalban levő elnöknek adatik meg: nem kell bíbelődnie a saját oldaláról érkező vetélytársakkal, erkölcsi tőkéjét és kampánykasszáját tartogathatja az igazi csatára.

Clinton másik nagy előnye, hogy jövőre minden korábbinál magasabb lesz az etnikai vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó, illetve az egyetemet végzett választók aránya, ami eleve a liberális jelöltet segíti. Az afro-amerikaiak legutóbb 95-96 százalékos arányban szavaztak balra, és bár a spanyol ajkúak és az ázsiai származásúak között nem ennyire kiegyensúlyozatlan a helyzet, az ő többségük is a Demokrata Párt felé húz. Obama három éve 3,85 százalékos különbséggel előzte meg Romney-t. A jövőre jósolt demográfiai erőviszonyok mellett a győzelem 5,4 százalékos lenne.

 

A konzervatív oldal hagyományos támogató rétege, az egyetemi végzettséggel nem rendelkező, vidéki fehér választók aránya viszont zsugorodik. Bár innen egyre nagyobb arányban szavaznak jobbra (legutóbb 59 százalék), ez nem egyenlíti ki az említett eltolódást. Az egyetlen, ami e téren segíthet a Republikánus Pártnak, az a 65 év fölötti választók rétegének vastagodása. Ők nagyobb valószínűséggel is választanak, mint a többi korosztály. Az idősebbek hajlamosabbak a konzervatívokra szavazni, de általában csak 54-56 százalékuk.

Sehol a világon nem űzik olyan magas szinten a választási matekot, mint Amerikában. A republikánus oldalon például arra hívják fel a figyelmet, hogy mindegy, hová szavaznak a kaliforniai, New York állambeli vagy texasi kisebbségek, mert csak a „billegő” államok számítanak, például Florida vagy Pennsylvania. Márpedig a spanyol ajkúak aránya éppen Kaliforniában, Texasban és New Yorkban a legmagasabb. Amúgy minden választói csoportnál csak 3 százalékos javulást kellene elérni ahhoz, hogy 2017-től jobboldali lakója legyen a Fehér Háznak.

Ez jó jelölt esetén Clintonnal szemben sem elképzelhetetlen. A gond a jó jelölttel van. Jeb Bush annak tűnik, mexikói felesége és folyékony spanyol nyelvtudása miatt a Demokrata Párt bázisába is bele tudna hasítani, de túl liberális saját pártja jobbszárnyának. A republikánus mezőny mostani éllovasai, Donald Trump, Ben Carson és Marco Rubio viszont szélsőségesek az amerikai választók derékhadának.

A győzelem lehetősége látszólag Clinton kezében van, de még messze a cél. Az előválasztások kezdetéig van még több mint két hónap, az igazi haddelhadd pedig majd csak nyártól jön. Márpedig a politikában, mint azt Harold Wilson brit kormányfő megállapította, még egy hét is nagy idő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.