Amondó vagyok, hogy Takarékos Mancikát be kell juttatni a novaji önkormányzatba képviselőnek. Ott a helye Kaló Marika, Őszi Vencelné Emese és Derdák Manci mellett, mindjárt Pintérné Dobó Tünde jobbján, akinek édesapja a szaxofonos Dobó Pityu, anyja pedig Prokaj Piroska, az asszonykórus oszlopos tagja.
Ebben a pici bükki faluban olykor a köd is napokig időz, de ha felszáll, rögtön látni, milyen takaros népek laknak errefelé. A szódás a kapu elé rakja a szikvizet, a tojásos helybe jön, tyúkot vagy kacsát is lehet rendelni, mert még nevelgetnek az emberek tyúkot meg kacsát. Sőt, tehenet is tartanak udvarnál, így a bocitej is frissen jön, nem vizezi fel a gazda, nem érné meg, másnap nem venne tőle tejet senki.
A község határának egynegyedét erdő képezi, ahol szép számmal élnek kisvadak: ezt olvasni a falut méltató leírásban, ami becsülendő önmérsékletre és valóságtiszteletre vall. Elvégre írhatták volna azt is, hogy a falu határában szép számmal élnek nagyvadak. Úgyse ellenőrizné azt senki, hogy vaddisznó bóklászik hajnalonta az tölgyesben, vagy csak mókus fötri a száraz avart, hátha talál alatta makkot, mogyorót. Azt is megtudjuk, hogy több gyurgyalag-madárfészket is őriz itt a Novaji Zöldszíves Csoport, az évi középhőmérséklet tíz fokhoz közelít, s a napsütéses órák száma 1900 körüli.
