A politikusz hungarikusznak alapvető hajlama van az osztogatásra. Ez a betegsége általában négyévente tör rá, közvetlen kiváltó oka pedig a mindenkori köztársasági elnök azon eljárása, hogy országos választásokat hirdet meg, majd megnyitja a kampányidőszakot.
Az ismert jelenség megnyilvánulása az ellenzéki és az épp a vezetői székben ülő alfajok esetén egymástól annyiban tér el, hogy míg az előbbiek leginkább a jövőbeni osztogatásra helyezik a hangsúlyt (fűt-fát ígérnek), utóbbiak a jelenben kívánják ezt megvalósítani. Ehhez minden rendelkezésükre álló olyan forrást felhasználnak, amelyet saját jólétük veszélyeztetése nélkül (esetleg annak a kifejezett növelése mellett) elérhetőnek gondolnak.
Sajnálatos módon a betegség néha elhatalmasodik a hatalmasokon, és olyan mértékű stadionépítésekbe kezdenek, hogy egy viszonylag jól előre jelezhető esemény (az országgyűlési választás után nem sokkal következik az önkormányzati) is zavart okozhat.
