Az indoklásról nincs tudásunk. Épp azért kezdtük az írást az Európai Bizottságot érintő kérdéssel, mert van abban valami báj, hogy fideszes toppolitikusok sora rohan ki az uniós testület – és nemzetközi pénzügyi körök és CIA-k és Soros Györgyök – ellen, amely demokratikus legitimáció nélkül igyekszik beleszólni a magyar politikába. Teszik a fideszesek mindezt akkor, amikor a kormányuk politikáját komolyan befolyásoló rezsihérosz demokratikus legitimációja messze elmarad a harmadik bé osztálytitkáráétól.
A statáriális demagógiabíróság ítészei hozzávetőleg ennyit szoktak olvasni a cikkekből, így most, miután elmentek dönteni, szeretnénk mindenkit megnyugtatni: tudjuk, hogy vannak tanácsadók, akik pénzt kapnak azért, mert tanácsot adnak a politikusnak, aki aztán maga dönti el, melyik javaslatot fogadja meg. Úgyis övé a felelősség, s neki kell megnyernie a választást.
De azért van itt egy apróság, amiről pár szót beszélnünk kellene. Merthogy itt korábban sikerült Ron Werbert, a szocialistáknak dolgozó „gurut” úgy bemutatni, hogy vele szemben Magda Marinko is nyerhetett volna közönségdíjat egy tehetségkutatón. Most pedig azt tudjuk, hogy a Századvég az Origóval azt közölte, nem szerződtette Habonyt, miközben a kormány sem fizet a munkájáért, de valaki, valamiért ad neki parlamenti belépőt. Sőt, Lázár csúcsminiszter és Rogán frakcióvezető is kikéri Habony véleményét, de pénzzel nem díjazza erőfeszítéseit.
Azaz Habony nyilván mintegy szociális érzékenységből segíti a családi támogatással vagyonosodó kollégákat. Igaz, ennek valószínűségét némiképp csökkenti, hogy pályafutása hajnalán hasba rúgott egy idősebb nőt. Részben ezért sem könnyen elképzelhető, hogy azóta amolyan Kárpát-medencei Gandhiként közlekedik a közéletben.
Mindenesetre az biztos: pillanatok alatt bőröndazonosító baráti körré alakítja az országot, ha megjelenik a repülőtéren. Ennek az oka az, hogy rendre több százezres ruhákban, táskákkal jelenik meg, miközben senki nem tudja, miből él. Szellemi gazdagságáról pedig végképp fogalmunk sem lehet. Mint az Semjén válaszából kiderül: a részletek a kormánynak nem is fontosak.
Nyilván kispolgári irigység, a posztkommunista hagyományhoz való hűség, hovatovább Goodfriendbe ojtott Gyurcsány mozgatja azokat, akik szerint ideje lenne megtudni, miből urizál a kormány parlamenti belépős tanácsadója. Persze a lényeget már úgyis tudjuk, hiszen komplett karrierje a bizonyíték arra: a nemzeti együttműködés rendszere Habony Árpád kora.
Így viszont biztosan nem az igazságé.