Befürdött a kempingekre alapozott Balaton-fejlesztési program. Legalábbis az a modellje, amelyet a bizonytalan hátterű SCD holding akart megvalósítani. 2007-ben megvette a tóparti kempingeket üzemeltető társaságokat 8 milliárd forintért, és nagyot álmodott: húszezer szálláshelyet, a vendégéjszakák megduplázását, másfél ezer új munkahelyet. Mindez a habokban van.
A cégről a népnyelv azt tartotta, hogy az „S” Simicska Lajost, a „C” Csányi Sándort, a „D” pedig Demján Sándort jelöli a nevében. Róluk tudták elképzelni, hogy ekkora projekt közelébe férkőzhetnek. (Az SCD egyébként a Shopping Center Development fantázianévből ered.) Az SCD a kempingeket projektcégekbe szervezte, s négy bank jelzálogával terhelten próbált hajózni a magyar tengeren, de végül elsüllyedt.
Az iszapból való kiráncigálására felszámolóbiztost neveztek ki, ám nem sorsolással, hanem kijelöléssel. A sajtó összeférhetetlenségről beszélt, utalt arra, hogy a felszámoló kapcsolatban áll a holdinggal, de ennek annyi visszhangja sem volt, mint mostanában a tihanyinak. A kempingek az induló árnál lényegesen kevesebbért keltek el, viszont a többségén túladtak.
