Azért kellett hónapokat várni, hogy egy sokakat érintő szegedi csődbűntett ügyében kitűzzék az első tárgyalást, mert a járásbíróságnak túl sok idejét viszi el a migránsok elítélése – ezt hallottuk egy, a csődügyek kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatón. Ezzel körülbelül egy időben érkezett a tájékoztatás a Szegedi Törvényszékről: 2015. szeptember 15. és 2016. április 10. között 2504 „migráns személy" ügyét bírálták el a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt, gyorsított eljárásban.
Bár gyorsan lezavarják ezeket a pereket, hét hónap alatt 2500 ember ügyét oda-vissza tolmácsolással, akár a legegyszerűbb eljárásban tárgyalni rengeteg pénzbe és időbe kerül. Említsük meg, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint maga a jogszabály, amelynek alapján vádat emelnek a migránsok ellen, ellentétes a nemzetközi szerződésekkel, például a genfi egyezménnyel. Továbbá az ENSZ szerint Szerbia, Macedónia, sőt, Görögország sem biztonságos ország, szemben azzal, ahogy Magyarország kezeli őket. Persze, ne feledjük azt sem, hogy az EU–Törökország-megállapodás is ellentétes a nemzetközi jog eddigi menekültügyi előírásaival. A nemzetközi jogot mindig az erősebbek írják, az érdekeik alapján, és addig tartják be, amíg érdekükben áll.
A formális perek tömege azonban a magyar kormány saját törekvései és logikája alapján is fölöslegesnek tűnik. Mivel a migránsok Szerbiából érkeznek az országba, oda kellene visszatoloncolni őket – ez azonban csak akkor lehetséges, ha Szerbia visszaveszi őket. Van, akit visszavesz, a többséget azonban nem. Egyébként pedig a drótkerítésen át illegálisan bejövő migránsok is kérhetnek menedékjogot, ugyanúgy, ahogyan a tranzitzónában szabályosan jelentkezők. A többségük meg is teszi – vagyis náluk a bírósági per mellett mégiscsak le kell folytatni a menedékjog iránti eljárást is.
