galéria megtekintése

Gyorsított eljárás

2 komment


Tanács István

Azért kellett hónapokat várni, hogy egy sokakat érintő szegedi csődbűntett ügyében kitűzzék az első tárgyalást, mert a járásbíróságnak túl sok idejét viszi el a migránsok elítélése – ezt hallottuk egy, a csődügyek kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatón. Ezzel körülbelül egy időben érkezett a tájékoztatás a Szegedi Törvényszékről: 2015. szeptember 15. és 2016. április 10. között 2504 „migráns személy" ügyét bírálták el a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt, gyorsított eljárásban.

Bár gyorsan lezavarják ezeket a pereket, hét hónap alatt 2500 ember ügyét oda-vissza tolmácsolással, akár a legegyszerűbb eljárásban tárgyalni rengeteg pénzbe és időbe kerül. Említsük meg, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint maga a jogszabály, amelynek alapján vádat emelnek a migránsok ellen, ellentétes a nemzetközi szerződésekkel, például a genfi egyezménnyel. Továbbá az ENSZ szerint Szerbia, Macedónia, sőt, Görögország sem biztonságos ország, szemben azzal, ahogy Magyarország kezeli őket. Persze, ne feledjük azt sem, hogy az EU–Törökország-megállapodás is ellentétes a nemzetközi jog eddigi menekültügyi előírásaival. A nemzetközi jogot mindig az erősebbek írják, az érdekeik alapján, és addig tartják be, amíg érdekükben áll.

A formális perek tömege azonban a magyar kormány saját törekvései és logikája alapján is fölöslegesnek tűnik. Mivel a migránsok Szerbiából érkeznek az országba, oda kellene visszatoloncolni őket – ez azonban csak akkor lehetséges, ha Szerbia visszaveszi őket. Van, akit visszavesz, a többséget azonban nem. Egyébként pedig a drótkerítésen át illegálisan bejövő migránsok is kérhetnek menedékjogot, ugyanúgy, ahogyan a tranzitzónában szabályosan jelentkezők. A többségük meg is teszi – vagyis náluk a bírósági per mellett mégiscsak le kell folytatni a menedékjog iránti eljárást is.

 

Akiknél nem lehet a kiutasítást végrehajtani – vagy mert vizsgálják a menedékjogi kérelmüket, vagy mert a szerbek nem veszik őket vissza – azok ideiglenes tartózkodási okmányokat kapnak, és kötelező tartózkodási helyet jelöl ki számukra a bevándorlási hivatal. Itt már nem őrzik az illetőket, úgyhogy igen gyakran eltűnnek a hatóságok látóköréből. Nyilván nem Szerbiába mennek, hanem oda, ahová eleve indultak: Ausztrián át Németországba.

A családosok inkább a tranzitzónán keresztüli eljárást választják – de az egyedülálló férfiaknak több esélyük van, ha átvágják a kerítést, és illegálisan bejönnek az országba. Vélhetően az embercsempészek is erre biztatják őket. Arra becslést sem kaptunk, mekkora hányaduk tudja elkerülni, hogy a magyar hatóságok őrizetbe vegyék. De a kiutasításra ítéltek többsége is eljut Németországba – nekik a gyorsított eljárás legfeljebb lassított utazást jelent. Érdemes lenne elgondolkodni, van-e értelme a továb­biakban is tömegesen elítélni embereket úgy, hogy az ítéletet nem lehet végrehajtani.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.