Mohammad Zakir az indiai fővárosban riksás. Triciklit hajt, amivel naponta körülbelül 1200 forintnak megfelelő összeget keres. A CNN-nek a minap nyilatkozó idős férfi immár minden évben rosszul van a májusi hőségben, amikor a monszun érkezése előtt egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok sújtják az országot. Május közepe óta 40-45 fok körüli a hőmérséklet India jelentős részén. Az enyhülés pedig nincs közel. A monszunesőknek a napokban kellene érkezniük, de mint ahogyan az elmúlt években, most is késhetnek négy-öt napot is.
Hiába viseli egyre nehezebben a meleget Zakir, egész nap hajtja a riksát. „Mit tehetnénk? Dolgoznunk kell, hogy legyen mit enni. Ez a karmánk, azt hiszem” – mondja belenyugvóan. Az indiaiak tízmilliói robotolnak a gyilkos hőségben. Becslések szerint már több mint ezerháromszázan vesztették életüket a szélsőséges időjárás miatt. Légkondicionálója keveseknek van, az átlagembereknek legfeljebb ventilátorra futja. Igaz, az is csak napi néhány órán át működik, mert a legtöbb államban akadozik az áramellátás.
Az extrém hőségnek számos oka van. Az egyik, hogy az indiai nagyvárosokat évtizedek óta szürkeségbe borító szmog a környezetbarátabb ipari technológiáknak köszönhetően kezd oszlani. A légszennyeződés már nem állja útját a napsugaraknak. Hozzájárult a hőséghez az évek óta a térséget sújtó aszály és az idén visszatért El Nino jelenség is. De a legfontosabb és legvalószínűbb ok a globális klímaváltozás. Az indiai meteorológiai minisztérium főigazgatója, dr. Laxman Singh Rathore szerint is ez áll a háttérben. Úgy véli, Rádzsasztánban 2001-ben kezdett melegedni az éghajlat, és a folyamat azóta is tart. Ennek oka az iparosodás, az urbanizáció és a felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátás.
