galéria megtekintése

Gesztusaik

3 komment

A szerk.

Különös gesztusok követik egymást Kiss László ügyében.

Az úszóválogatott szakvezetője virággal ment Takáts Zsuzsannához, aki elfogadta a bocsánatkérést. Pedig a tréner nemrég még perújrafelvételt helyezett kilátásba, de ma már szó nincs erről. Azaz most nem azt akarja állítani, hogy nem volt bűn, hanem bocsánatot kér.

Ezzel lényegében egy időben Százhalombatta, az edző „otthona” jelezte: erkölcsi értelemben a közösség nem bocsát meg azért, hogy tudatlanul hagyták. Átnevezték az uszodát, most, hogy megtudták, ki előtt tisztelegtek.

 

Közben Rubovszky György KDNP-képviselő arról beszél: ötven év után ilyet nem lehet elővenni, Kiss László már rég megkapta büntetését.

E példák sora jelzi, miféle szemléletek, erkölcsök találkoznak országunkban. Hogy egyesek szerint ami régen volt, nem volt. Más közösségek szerint ami régen volt, megtörtént. Van.

Ezek az ellentmondások azonban nem jelentik azt, hogy ez az ügy árnyalt, így is, úgy is megítélhető. Hanem azt mutatják: ennek a társadalomnak az elitjében is sokan vannak, akik képtelenek megérteni, léteznek olyan igazságok, amelyeknek nincsenek árnyalatai. Nem befolyásolják világképek, érzelmek, kötelékek.

Azaz Takáts Zsuzsanna csak személyesen tud megbocsátani, mert vele tették, amit tettek. Őt tették áldozattá. A közösség viszont erkölcsileg nem bocsáthat meg, mert akkor magára hagyja azokat, akik nem áldozatok, de azok lehetnek.

Ezért van igaza Százhalombattának, amikor eltünteti Kiss László nevét az uszoda faláról. Mindenkinek így jobb.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.