A szavak néha meglepően gyorsan változtatják értelmüket. Ha egy amerikai dzsesszmuzsikus 2015-ben azt mondja kollégájáról, hogy „He’s a motherfucker”, azt magyarra úgy fordíthatjuk, „jó fej”. Hogy szó szerint mit jelent a kifejezés, azt talán hagyjuk. Még ma is. A lényeg a kontextus, az, hogy mit akart mondani vele a megszólaló.
A múlt héten azonban Simicska Lajos nem „jó fej” értelemben használta azt a jelzőt Orbán Viktor jellemzésére, amelyet rendes lapban csak olyankor lehet leírni, ha maga a szóhasználat a hír, vagy még olyankor sem. Volt is vele baja a sajtónak, feszengtünk mi is a Népszabadság szerkesztőségében.
Az amerikai alkotmány első, a szólásszabadság korlátozhatatlanságát kimondó cikkelye a legfelső bíróság döntése értelmében nem vonatkozik a nagy nyilvánosság előtti káromkodásra. A közfelháborodás kiváltására alkalmas szavakat a felszíni sugárzású rádió- és tévéállomások műsoraiban kizárólag este tíz és reggel hat között lehet használni – feltéve, hogy a káromkodásnak nincs komoly irodalmi, művészeti, politikai vagy tudományos tartalma.