A CDU/CSU soraiban a rebellisek száma jócskán megugrott, februárban még huszonkilencen voltak, most már több mint ötvenen. A Bundestag rendkívüli ülésének szavazásán ennyi konzervatív képviselő nem támogatta, hogy az eurózóna, élén Németországgal, tárgyalásokat kezdjen Athénnal egy harmadik görög mentőcsomagról.
Lehet a berlini eseményeket pozitívan is szemlélni. A 631 tagú Bundestagban az Angela Merkel kancellár és CDU-elnök nevével fémjelzett brüsszeli alku 439 támogató voksot kapott, és az ellenzéki zöldek csaknem fele is igennel szavazott. S hiába jöttek sorra a jó hírek, hogy az osztrákok és a balti államok törvényhozói szintén áldásukat adták a több mint 80 milliárd eurós megahitel körüli egyezkedésekre, azzal mindenki tisztában van, hogy a dél-európai ország pénzügyi összeomlásának veszélyét ezzel sem sikerült végleg elhárítani.
Ahogy több kereszténydemokrata politikus fogalmazott: kellemetlen, forró heteknek néz elébe Európa. Angela Merkel ugyan a világ legnagyobb hatalommal bíró asszonya, de azt eddig is lehetett tudni, hogy a CDU/CSU-ban nincs mindenki elragadtatva tőle. Tapsolnak neki, hiszen eddigi óvatos – értsd a konfrontációt kerülő, kompromisszumot kereső – stílusával két országos választást is nyert.
Mégis sokak zsebre dugott keze ökölbe szorul,mert úgy érzik, hogy Merkel politikája túlságosan semleges, túl puha. Másokat a görög kormány taktikázása frusztrál, az, hogy egyelőre nincs semmilyen biztosíték arra, hogy Athén politikájában bármi megváltozna. S Németországban a közvélemény jelentős része azt gondolja: es reicht, azaz elég volt, egyetlen centet sem szabad a görögöknek adni.
