galéria megtekintése

Feszítő érdekek

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 16. számában
jelent meg.


Poór Csaba
Népszabadság

Nagyon úgy tűnik, hogy valaki háborút akar kirobbantani Oroszország és Ukrajna között. Legalábbis erre utalnak az elmúlt napok eseményei. A hét végén egy Ukrajnából becsapódó lövedék megölt egy embert orosz területen, mire híre ment, hogy Moszkva célzott, lokális támadásokkal válaszolhat. Aztán olyan „értesülések” kaptak lábra – nem először –, amelyek szerint Oroszország napokon belül fegyveres beavatkozást indít Ukrajnában.

Kijevi bejelentés szerint orosz területről orosz rakétával lőhettek le hétfőn egy ukrán katonai repülőgépet, Petro Porosenko elnök pedig arról beszélt, hogy orosz tisztek is harcolnak a kelet-ukrajnai szakadárok között, akik új rakétákhoz is hozzájutottak – megint csak Oroszországból. Végül kedden – miután légi csapás ért egy kelet-ukrajnai várost –Kijevben arra utaltak, hogy az incidens Moszkva provokációja lehet.

Ember legyen a talpán (és valószínűleg nincs is ilyen), aki képes eligazodni a helyzetről nap mint nap tömegével zúduló hírek és álhírek között, meg tudja állapítani, hogy a zűrzavar kinek az érdekeit szolgálja. Merthogy jó néhány variáció létezik, és mindegyikben van ráció.

 

Logikusnak tűnik, amit Kijevben sugalmaznak: Moszkva a Krím bekebelezése után a gazdasági szempontból ígéretesebb Donyec-medencét is szívesen megszerezné. És nem kérdéses, hogy a Kreml környékén bőven vannak „héják”, akik akár katonai akciókat is kezdeményezhettek.

Ám a gyengélkedő orosz gazdaságnak már a fekete-tengeri félsziget talpra állítása is a vártnál nagyobb terhet jelent, a kelet-ukrajnai térségre pedig ennél is többet kellene költeni. Ráadásul a fegyveres konfliktus kiterjedése – amely után még kisebb lenne az esély a régió stabilizálására – súlyos csapást jelentene az orosz büdzsére. Nemcsak a vele járó – nyilván tekintélyes – kiadások miatt, hanem azért is, mert az már elkerülhetetlenné tenné az igazán fájdalmas nyugati szankciókat.

Akarhatják az orosz beavatkozást a szakadárok is, mert nyilvánvaló, hogy nincs esélyük a győzelemre, ha nem kapnak külső segítséget. Kapnak is, de azt még nem sikerült hitelt érdemlően kideríteni, hogy ezt Moszkvában szervezik-e vagy ott csak szemet hunynak fölötte.

Hiszen orosz gyártmányú fegyverek Ukrajnában is bőven vannak, és semmi nem utal arra, hogy a lázadók oldalán harcoló orosz zsoldosok „státusza” más lenne, mint azoké a nyugat-európai állampolgároké, akik például a szíriai összecsapásokban vesznek részt.

De húzhat „hasznot” a konfliktus eszkalálódásából Kijev is. A nemzetközi közösség előtt az áldozat szerepében tűnhet fel, a gazdasági gondokat pedig nemcsak az előző rezsim, hanem a háború rovására is írhatná. Abban is reménykedhetnek, hogy egy orosz–ukrán fegyveres viszály Moszkva még nagyobb elszigetelődéséhez vezetne, sőt akár katonai támogatásra is rá tudják venni a Nyugatot, ami – gondolhatják – meggyorsítaná Ukrajna kiszakadását az orosz érdekszférából.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.