galéria megtekintése

Féltsük-e Európát?

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 14. számában
jelent meg.

Márton László

A „felvilágosodás értékeit féltők” és „az emberi jogok fundamentalista értelmezői” közötti konfliktus, melyre Ungváry Rudolf szeptember 9-én megjelent írásában utal, szerintem is valós, de – az elmúlt ötven év tapasztalataira támaszkodva és a józan észre hallgatva – feloldható.

A most induló bevándorlási hullám és a korábbi súlyos incidensek (Franciaországban, Németországban, Belgiumban) nem „az iszlám alapelveinek az EU-országok alkotmányaival összeegyeztethetetlen” jellegét, hanem az átgondolatlan, rövidlátó bevándorláspolitika csődjét jelzik. Az ötvenes-hatvanas évek muszlim bevándorlóit a nyugat-európai ipar munkaerő-szükséglete vonzotta. A vendégmunkásoknak tekintett, tehát munkájuk elvégzése után visszatérésre hivatott migránsok távozását harminc évig sem a befogadó államok, sem ők maguk nem kívánták.

Három évtized alatt, a családegyesítés következményeképpen megszületett a bevándorlók immár helyben felnőtt második és harmadik nemzedéke. Az eredeti bevándorlók és leszármazottaik integrációja azonban elmaradt. A magára hagyott, gettósodott, a társadalmi ranglétra legalsó fokain megrekedt többmilliós tömeg jó része a dolgok természeténél fogva identitásválságba sodródott. Ez a válság oka, és nem az iszlám összeférhetetlensége.

 

Eszem ágában sincs a felelősséget kizárólag a befogadó országokra hárítani. A lélektanilag sebezhető második és harmadik nemzedék mindenféle hatalom és érdekcsoport könnyű prédájává vált.

Az iszlám hitgyakorlat nem ismer központi irányítást: ahány mecset, annyi tanult vagy képzetlen, épeszű vagy fanatikus elöljáró. A szekularitás elvét tiszteletben tartó államok pedig késve és félénken védekeztek a szervezett uszítás ellen.

Marokkóban és Jordániában, ahol a világi és vallási főhatalom egy kézben van, nyugat-európai értelemben vett demokráciáról ugyan nem beszélhetünk, de a szélsőségeseket gyorsan és határozottan kivonják a forgalomból. Indonéziában, a legnépesebb muzulmán országban a parlamenti demokrácia mechanizmusai már kiépültek, a muzulmán többségű Malájföldön etnikai és felekezeti béke van.

Anélkül, hogy Budapestről kívánnám megoldani Párizs, Berlin vagy Brüsszel gondjait, úgy vélem, az arab-török eredetű polgárok jelenléte nem okoz szükségszerűen veszélyt, Európa a következő száz évben sem kényszerül kulturális örökségének megtagadására.

A multikulturalizmus mint társadalomszervező elv, ha ezen egymástól elkülönült, egymással szemben álló közösségeket értünk, valóban megbukott. Ennek ellentéte a teljes integráció és a teljes szekularizáció. Ennek megkerülhetetlen feltétele a befogadottak státusának egyértelmű meghatározása. Ha vendégként tekintenek rájuk, a vendéglátás módját és idejét, a vendégek és vendéglátók kölcsönös jogait pontosan, és a befogadottak számára is egyértelműen kell meghatározni. Ha bevándorlónak minősülnek (Németországban például nyíltan kimondják, hogy demográfiai és gazdasági okokból erre van szükség), akkor nemcsak felajánlani, hanem elérhetővé is kell tenni a teljes integrációt. Röviden: a bevándorlókat és leszármazottaikat németté, franciává, svéddé kell változtatni. Ebben a bonyolult és bizonyára hosszú folyamatban nagy segítség a nyugat-európai államokban már megvalósult teljes szekularizáció. Nem csupán a vallás és az állam, hanem a magán- és a közszféra következetes elválasztása.

A felnőtt és kiskorú szírekből, afgánokból, pakisztániakból bizonyára hosszabb idő után válik muzulmán vallású (vagy vallástalan) német, francia, svéd polgár, mint a már nemzedékek óta megtelepedett (hajdani) bevándorlók gyermekeiből. De Franciaországban, ahol a köztársasági elnök lehetett félig magyar, számtalan miniszter és képviselő lengyel, arab, vietnami eredetű, Hollandiában, ahol Amszterdam polgármestere lehet marokkói, több bizalommal néznek a jövőbe, mint nálunk, ahol a magyar útlevéllel felszerelt erdélyiek, vajdaságiak, kárpátaljaiak nem Budapestre, hanem Londonba, Párizsba, Berlinbe vándorolnak.

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.