Csaknem szívmelengető volt Rogán Antal fellépése. A gazdasági bizottság elnöke nemrég szinte már megdicsérte a bankokat, mert rendben végbement az elszámolás első fázisa. Legalább annyira szívmelengetőek voltak szavai, amennyire sikerélményként könyvelheti el, hogy a kormányfő javaslatára épp most erősítették meg a Fidesz frakcióvezetői pozíciójában. Persze ez a diadal Rogán feltételezhető miniszteri ambícióit figyelembe véve inkább büntetésnek hat.
A bankok elismerésében az volt a szépséghiba, hogy e fellépés egyben félrelépés is, és nem ezért, mert Rogán fideszes létére valami jót mondott a pénzintézetekről. A banksimogató bejelentésbe ugyanis vegyült némi kellemetlenség: Windisch László. Ő, aki az elvben független jegybank alelnökeként, és a pénzügyi felügyelet első embereként odaállt a Fidesz frakcióvezetője mellé, biodíszletnek egy politikai show-műsorba.
Főnöke persze eleget mondta már, hogy a jegybank feladata a kormány gazdaságpolitikájának kiszolgálása, de mindeddig azt hittük, hogy a pénzügyi felügyeleti funkció legalább politika- és pártfüggetlen. Windisch László szereplése viszont azt üzente, hogy dehogyis. A közös fellépéssel egyértelművé vált, hogy az egész elszámolás inkább szolgált politikai célokat, semmint gazdaságpolitikai koncepciót, amelyben esetleg megfogalmazódott az adósok anyagi helyzetének tényleges javítása és az ország árfolyamkitettségének csökkentése.
