galéria megtekintése

Félmosoly

11 komment


Tamás Ervin

Az arcon a jellegzetes félmosoly, amit nem tudunk hova tenni. Hol azt hisszük, önmagán nevet, hol, hogy minket, a kérdezőket illet vele, de lehet, hogy mindkettő igaz. A spontán válaszok mestere mindent elüt ezzel a félmosollyal, büszke, hogy nem lehet kihozni a sodrából, hogy szellemesen libikókázik a hazugság és a mellébeszélés hintáján, hogy nem ad föl labdát még akkor sem, ha közvetlenül az orra elé ütik. Ritka strapabíró, győzi rafinériával, idegekkel, úgymond szívvel-lélekkel az emberpróbáló melót, fogalmam sincs, hogy eszébe jut-e, talán egyszer ez őt is lenullázhatja: akkor majd más áll a dobogón, a mikrofon mögött, aki ugyan utánozni szeretné a félmosolyát, de az csak szánalmas erőlködés lesz. Félbolond megszállottból, üres karrieristából igen, de ebből a típusból nem szaladgál sok. Utánzói zöménél hamar kificamodnak a szavak, rosszak a mimikák, árulkodók a gesztusok, a mozdulatok, rossz a levegővétel, egyik mondat agyonüti a másikat – cserék kellenek, gyors az amortizáció.

A nyugdíjvagyonnal kapcsolatban talán még lehetett ígérni, csúsztatni; a baltás gyilkos kiadásától a testes kopaszok bedobásáig egyre fogynak az érvek, konganak a blöffök, más kell, különösen pofátlan metafora, x lábú poén és félmosoly.

Ebben a közegben bontakozhat ki az a sajátos tehetség, amely képes a legbizarrabb reakcióra, ki tudja mondani, amin maga is mosolyog. E fogással mintha élét vesztené a gátlástalanság, mintha működne valamiféle összekacsintás a tájékoztatás két végpontján, a trükk már-már imponáló, de fölfordul tőle az ember gyomra. Kérdés, hogy a rátermett ember ér­zi-e a speciális tudás birtokában rá leselkedő veszélyt. Hogy megnyilvánulásai így, sűrű egymásutánban azt sugallják, hogy lenéz mindent, ami a körén kívül létezik. Úgy tesz eleget egyébként vállalhatatlan feladatának, hogy a király bohócát imitálva azt hiszi – Cipolla segédje. A pillanat abszurditásában elégedett röhögés fut végig a termen, de utána marad a döbbenet: az élc nem ugratás, nem kommunikációs csúcstechnika, hanem hasznavehetetlen információs hordalék.

 

Amikor valaki arra vetemedik, hogy úgy üssön el egy hetek óta válasz nélkül hagyott kérdést, miszerint hová tűnt a gyaníthatóan milliárdokat eredmény nélkül eltüntető Farkas Flórián, hogy a sajtó bizonyára azért keresi ennyire kitartóan, mert cigány – ott kapkodóvá válik a lélegzet. Ugyanígy, a balatoni fejlesztés hirtelen visszavont 300 milliárdja mellé sem érkezett azonnal muníció, a bejelentő a döntés köreteként azt találta mondani, hogy miért volna más a Balaton, mint az ország többi tájegysége. Romlott szöveg. Ahogy a most csütörtöki is: ha a rászorulók nem 100-an, 200-an lesznek, hanem többen, nyilván kevesebb segély jut egy emberre, hisz nem fog a település több adót beszedni. Szavazzanak tehát nemmel. Mintha az 1296, netán idekerülő menekült ellátásával megduplázódhatna a sok százezer segélyezettre eddig fordított összeg.

Az a lezser, laza félmosoly gyakran érezhető kínban születik. Mert nem a profi, politikustól némileg elfogadható megkerülős csel, vagy a lényeg elhallgatása, kiforgatása ez, még csak nem is nettó hazugság, hanem arcunkba röhögés, vagy, ha kell, mint manapság, obskurus hisztériakeltés. A kormány sikerágazata a kommunikáció, csettintenek ujjukkal az elemzők, az ellenzék válaszai bénák vagy elhalnak, látszólag tehát minden akadály nélkül válhat a tűrhetetlen még tűrhetetlenebbé. Mégse ugorjunk be annak, hogy ez a blazírt félmosoly volt az oka mindennek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.