Az április végi általános iskolai beiratkozáson a szülőknek nyilatkozni kell arról, hogy gyermekük erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatásában részesüljön-e. A második, ötödik és hatodik évfolyamba lépő gyerekek szülei is dönthetnek ugyanerről.
A 2013/2014-es tanévben bevezetett erkölcstan tantárgy sok vitát váltott ki, csakúgy, mint az alternatív hit- és erkölcstan. A viharos sajtómegjelenések kevésbé világították meg azt a folyamatot, amelyben a tantárgy megszületett. Aggodalmat szülhetett, hogy sokáig nem lehetett tudni, mi lesz a tantárgy tartalma. A Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, majd a tankönyvek mutatják be a tantárgy tartalmi kérdéseit és tanítási koncepcióját, ám ezek szakmai véleményezésére alig került hangsúly a médiában. A bevezetés óta eltelt időben pedig kevés reflexió gyűlt össze a pedagógusok tapasztalatairól. A szülők jelenleg sem sokkal többet tudnak arról, mi történik ezeken az órákon, mint tavaly ilyenkor.
Aki elolvasta a teljes tantervet, láthatta, hogy a tematika konkrét erkölcsi problémák, esetleges erkölcsi tanítások, intelmek helyett – amitől sokan félhettek előzetesen – a mindennapi élet területeit járja be, úgy, hogy az évek során a témák ismétlődnek, szélesednek,mélyülnek. A tantárgy szemléletváltást tükröz azzal, hogy ezeket a területeket a gyerekek nézőpontjából vizsgáljuk, elsősorban tapasztalataikat, élményeiket, véleményeiket, ítéleteiket előhíva. A felmerülő erkölcsi kérdések, helyzetek, dilemmák konkrét helyzetekben jelennek meg. Mit tegyek, ha megbántottak? Segítsünk-e ismeretleneknek? Kié az elvesztett pénztárca? Kell-e titkot tartanom az interneten? Hazudjak-e a barátomról, ha rosszat tett? Az ehhez hasonló kérdések több mérlegelést, döntést kívánnak a gyerekektől már kiskorukban is. A szokatlan módon, kérdésekben megírt kerettanterv a pedagógusoknak kínál javaslatokat arra, hogy egy-egy résztémát hogyan közelítsenek meg. Az egyik legizgalmasabb dolog az erkölcstan tanításában a tananyag-feldolgozás rugalmassága. Az óra témája lehet mindaz, amit a gyerekek felvetnek vagy amiről a pedagógus látja, hogy felkeltette az érdeklődést.