galéria megtekintése

Félév végén

0 komment


N. Kósa Judit

Határozott jófejség, ha az oktatási államtitkár elmegy egy külvárosi gimnáziumba, és ott fizikaórát tart. De még ennél is nagyobb jófejség, ha az a fizikaóra parádésan sikerül. Hiszen ha az államtitkár ezt a széles körben rettegett tudományt érdekesnek és pofonegyszerűnek képes bemutatni, akkor nemcsak saját hozzáértését bizonyítja, hanem üzenetet is küld. Az a kormány, amelynek felelős vezetője izgalmasan vezeti elő a Bernoulli-tételt, csak nem gondolhat hülyeségeket a magyar oktatásról.

A baj csak az, hogy a két ténynek láthatóan semmi köze sincs egymáshoz. Attól, hogy Palkovics László államtitkár pompás fizikaórát tartott a csepeli Jedlik Gimnáziumban, még fegyelmezetten vezeti tovább egy bizonyítottan működésképtelen irányba a hazai iskolákat. Ettől még ő az is, aki úgy tesz, mintha pedagógiai innováció volna és nem egyszerű spórolás, ha a negyven éve vágyott, de alternatív táltosképzőkön kívül soha ki nem próbált, „összevont természettudomány” nevű tárgyat minden szakmai előkészítés nélkül épp a tanonciskolákban vezetik be. És az is ő, aki cinikusan bizonygatja az interjúkészítő újságírónak, hogy a szakmai egyeztetéseken nem lehet bérelt helye a Tanítanék Mozgalomnak, hiszen akkor mit szól mondjuk a keresztény kézimunka-tanárnők köre: a pedagógusszervezeteknek úgymond demokratikusan kell saját soraikból kiválasztaniuk a kormánnyal tárgyalni jogosultakat.

Ha végigvesszük, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének januári lázadása óta eltelt félévben milyen eredményeket ért el a magyar pedagógusok példa nélkülien kitartó és összehangolt akciósorozata, sajnos arra jutunk, hogy a kevés pozitívum közé tartozik: az államtitkárról legalább kiderült, hogy jó tanár lehetne. Eredmény még, hogy az oktatás körüli problémák végre bekerültek a közbeszédbe, ma már a társadalom széles rétege hallott valamit harangozni arról, hogy egy átgondolatlan rendszer-átalakítás zajlik alap- és középszinten is. És az is pozitívum, hogy a pedagógusok nagy tömege kilépett a fásult „nemzet napszámosa” szerepkörből, egyre többen gondolkodnak és cselekszenek közülük felelős értelmiségiként.

 

Negatívumnak pedig ott van az összes többi. A magyar iskola, ha lehet, még nagyobb bajban van, mint fél évvel ezelőtt, amikor a hermanosok nyílt levele elsőként rámutatott: az eszetlen központosítás lehetetlenné teszi a hatékony tanítást, rontja az oktatás minőségét. A kormányzat ahelyett, hogy felülvizsgálta volna a korábbi ­döntéseit, pláne hogy bocsánatot kért volna, ahogy Pukli István követelte, csak rátett még egy lapáttal, amikor a feldarabolt Klik alá rendelte az eddig önkormányzati működtetésben dolgozó iskolákat is. Érdemben nem változik a gyerekek túlterhelése, semmilyen lazítás nem tapasztalható a kötelező tantervek és tankönyvek kalodáján.

A mai tüntetés lezár egy fontos félévet. A párbeszédképtelen, pitin ügyeskedő kormányzat, a láthatatlan sztrájk és a lassacskán elhamvadó lelkesedés is a mai Magyarország tükre volt. De ennek a hatalomnak bizonyítottan létezik egy szigorúbb arca is. Ezért a kockás inges-esernyős bizakodásra most egy szorongással teli nyár következik. Nemcsak a szakiskolák őszére gondolunk, amikor attól tartunk: lesz ez még rosszabb is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.