galéria megtekintése

Fedő

2 komment


Tamás Ervin

Ennyi fedősztorit a KGB és a CIA együtt nem talál ki, mint amennyit a fideszologusok nálunk forgalomba helyeznek. Mintha az új és újabb botrányok már csak azért keletkeznének, hogy eltakarják az előzőeket. Mintha kuktafedő zárná le légmentesen egyiket a másiktól. Bölcs kommunikátorok szerint huszonnégy óránként képes törölni az ember memóriakártyája.

Ilyenkor nincs más teendő, mint újratölteni, és a korábbi anomáliák már el is vannak felejtve. Tény, hogy egyre termelékenyebb a botránygyár. Ha csak az elmúlt hét eseteit soroljuk, kitelik a publicisztikára szánt terjedelem, az egyik balhé a másik „szívcsakrájába" hatol, mielőtt az még bárkit mélyen felháborítana. A hozzá nem értők naivul azt hiszik, hogy a tanárok elégedetlenségét nem lehet eltakarni a kórházi fertőzésekkel, a választási irodában lezajlott eseményeket a kvóták miatt meghirdetett népszavazással, majd az egészet Mészáros Lőrinc tulajdonszerzésével az éppen híressé váló Herceghalmon. Holott bizonyára létezik az a képzeletbeli térfogat, amely kitölt, elfoglal minden tudatunkban lévő talpalatnyi helyet, s akár a gyomor, egyszer csak kilöki az egészet, ­múló rosszullét után következik a megkönnyebbülés egészen a követ­kező porcióig.

A „majd elfelejtik" taktikából immáron stratégiává érett, érzékelhető ez az illetékesek képtelenebbnél képtelenebb mondataiból, amelyek csak látszólag cinikusak, zavarosak, tudniillik az agyafúrt módszer lényege, hogy a magyarázatok szintén fedősztoriként viselkednek. Miközben a hírfogyasztó azon morfondírozik, hogyan hagyhatja el valakiknek a száját, tollát ennyi pofátlan reakció, észre sem veszi, hogy ezzel az eset veszít súlyából, áttevődik a figyelem a szövegértésre, az értelmezések lavinája pedig képes előállítani a szokásos táborokat, amelyek hivataluknál fogva húzzák mélybe, semmisítik meg a tegnap még viszolyogtató, tűrhetetlennek vélt eseményeket. Szerencsés esetben ehhez a folyamathoz katalizátorként járul hozzá a némi malíciával előadott kritika a szocialisták máléságáról. Ha ez sem elég, mindezt követheti az ellenzéki vita a bojkott szükségességéről.

 

Ilyenkor már nincs más hátra, mint hogy a kormányfő bejelentse, nem szabad a nép feje felett dönteni, ezért népszavazást hirdet kvótaügyben, aminek csak a reklámkampányára többször annyit fognak költeni, mint az ezervalahány befogadásra szánt idegenre kel­lene, ráadásul közvélemény-kutatásra sincs szükség, mert a kérdésre ismert a magyarok válasza, lám, még Tóbiás József is visszhangozza.

Ezt a referendumot persze senki se mossa ám össze a többszörösen megakadályozottal, az ugyanis életmódbeli, ez pedig nemzeti kérdés. Mellékesen: méltatlan, ami a választási irodában történt, s hiába millió jele a szervezett akciónak, ehhez a Fidesznek nincs köze, punktum. Változtatni kell a népszavazási szabályokon, s bár ez felmerült már tavaly is, az egyéni indítványokra szakosodó, gyorsan hadrendbe állítható kormánypárti alakulat valahogy elfeledkezett róla.

Jöhet az újabb fedő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.