Visszafogott értelmezések szerint is akad néhány olyan téma Magyarországon, amely tiltakozásért, továbbá vitáért kiált. A sor a törvénykönyvek átírásától a koncentrált tőkeelosztáson át az állampolgári időtöltés újragondolásáig terjed, megannyi embert/csoportot érint, s bár akadnak bőséggel, akik bánatosan emelik fel mutatóujjukat a citált beavatkozássorozat nyomán, ritka, amikor honfitársaink 1. egységbe forrva lépnek fel a nem tetsző döntéssel szemben, 2. vita alakul ki tömegeket érintő kérdésben.
Hát most itt van az ügy, amelyre mindkét pont igaz. Mondom is: Szatyor Miklós pécsi állatkert-igazgató a Tubesen lelőtt egy szökött farkast.
Javaslom persze, hogy ne bagatellizáljuk a témát, hiszen egy állat – pláne egy védett példány – lelövése sosem vicces, ugyanakkor nézzünk magunkba: ha egy jól átírt országban szökött farkas kiiktatása generál kapásból tizenegyezer közösségi teres tiltakozót, továbbá kidagadt verőerű elemzőt és olyan médiabeli történetet, amelyben Soma, a fiatalember meséli el nagy érdeklődésben bízva húsz évvel ezelőtti élményét egy farkastámadás kapcsán, akkor ott még akad kihívás szépen.
