A dugódíj számszaki kérdéssé devalválódott. Ezen belül is a megoldása olyan egyszerű lesz, mint a faék. A behajtási díj bevezetését a Demszky-korszakban vállalták a 4-es metró uniós támogatása fejében. Úgy gondolták, az autóáradat féken tartásához szükségük is lesz a forgalomcsillapításra.
A helyzet azonban megváltozott, a behajtási díj felsőbb szándék nélküli finanszírozási tétellé vált. Az állam a következő három évben megfelezné ugyanis a közösségi közlekedés támogatását. A fővárosnak azonban nincs miből befoltoznia az így keletkező harmincmilliárdos lyukat. A vezetők körbekuncsorogtak, az agglomerációs települések vezetői azonban felhorgadtak.
Miből is vállalnák a hússzorosára emelkedő terhet? A kormánysatuba fogott kerületek ugyan hajlandók mélyebbre nyúlni a zsebükbe, de az kevés lesz. Így a fővárossal összefogva ultimátumot adtak a kormánynak: vagy csökkenti az utazási kedvezményben részesülők körét, vagy megadja mindazt a támogatást, amit a MÁV-nak is. Vagy adja áldását a dugódíjra.
