Hangozzék bármilyen furcsán, de amikor az RTL üzleti érdekeiért harcol, mindannyiunkért teszi. Mert ha egy ilyen erős fegyverekkel rendelkező vállalkozást képes a Fidesz bedarálni, akkor többé már senki sincs biztonságban. Ezért lehet azt mondani, hogy szimbolikusan ez a végső harc a sajtószabadságért, a szabadságunkért.
Nem érdemes azon okoskodni, hogy a Fidesz totális médiahatalomra törekvő szándékai álltak-e az Origo és a reklámadó ügye mögött. Ezt tényként kell elfogadni. A Fidesz cinikus autokrata módjára nem hisz a jó politikában. Nem hiszi, hogy becsületesen és demokratikus úton, jó politikával hatalmon lehet maradni. Csak a propagandában hisz.
Jellemző, hogy az RTL új stílusú híradója által felhozott szakállas témák – mint például Mészáros Lőrinc meggazdagodása – az újdonság erejével hatottak a nézőkre. Sokan most vették észre, hogy eddig egy propagandavalóságban éltek. Ilyen propagandavalóságot szeretne a Fidesz a magyar választók elé tárni. Ehhez szükséges a teljes magyar médiapiac. Itt két komoly rést láttak a kormánypárt stratégái. Az online médiát és az RTL-t. Ezek a sajtószabadság utolsó védvonalai, ha ezek elesnek, a Fidesz Potemkin-faluja teljes lesz.
Az Origo főszerkesztőjének esete és az azáltal keltett erős indulatok fontosak a Fidesznek. Örül minden hírnek, amely azt terjeszti, hogy a kormány olyan hatalommal bír, hogy aki neki nem tetsző témákról ír, azt képes kirúgatni. A Fidesz üzenete egyszerű: mindenki jobban teszi, ha nem húz ujjat a párttal, mert elveszítheti állását, és a szűkülő médiapiacon nehezen kap újat, mert ma itt a legnagyobb munkáltató a kormánypárt és vállalkozói. Ellenben aki behódol, erősen gyakorolja az öncenzúrát, az könnyen karriert csinálhat. Ez az autokrácia egyszerű receptje.
Az ügyben éppen ezért fontos momentum az, ahogyan az Origo kirúgott főszerkesztőjének kollégái viselkedtek. Bátran kiálltak munkatársuk mellett, és vállalták az állásvesztéssel járó veszélyeket. Példát mutattak sokaknak, hiszen nem lesznek változások, ha nincs néhány ember, aki képes a biztonságát kockáztatni értük.
A kormányzat örömmel veszi meg közösségi pénzért szabadságunkat és sajtószabadságunkat, ha van eladó a piacon. A hírek szerint ez történt az Origo esetében. Éppen ezért fontos lenne, hogy a német nagyvállalat tisztázza magát, hiszen nagyon rossz üzenet az – és a Fidesz propagandáját erősítené –, ha a magyarok úgy éreznék, a nyugati cégek tényleg csak anyagi érdekeiket nézik, és ők is olyan cinikusak, mint a magyar kormány.
Minden magyar állampolgár, vállalkozás és szervezet érdeke, hogy megakadályozza a hatalom további korrumpálódását és erősödését
Az elmúlt években voltak ilyen üzletek, amikor függetlenségünket, baltás gyilkosunkat cseréltük atomreaktorra, állampapírra. De ezek az üzletek a ,,sötét” kelettel köttettek, és joggal gondoltuk, hogy uniós, demokratikus államok (például a német cégek) tartózkodnak az ilyen tranzakcióktól, mert biztosak lehetnek benne, ha elveszik a szabadságunk maradékát Magyarországon, akkor hamarosan ennek ők is vesztesei lesznek. Ráadásul nehéz lesz a szabadság mellett érvelniük az energia- és pénzügyi szektorban úgy, ha tudjuk, hogy jó pénzért a telekommunikációs piacon hajlandók a szabadságot eladni.
Az RTL-t gazdasági támadás érte. A reklámadó valóban a magyar média totális kivéreztetéséhez vezet, de rövid távon az RTL szempontjából a Fidesz holdudvarába tartozók üzleti érdekeit is szolgálja. Az általuk megszerzett TV2 ugyanis képtelen a piacon győzni, hiába tömik állami pénzzel. A Fidesz nem hisz a versenyben, mert gazdasági versenyben még soha nem nyert. Csak urambátyám-kapcsolatokkal, ügyeskedéssel, a piac állami befolyásolásával, az ellenfelek ellehetetlenítésével vagy tönkretételével. Így van ez általában a beruházásoknál, az út- és vasútépítésben, a rádiós és óriásplakát-piacon, a stadionépítésekben, a trafikoknál és mindenben, amihez hozzányúlnak. Ez lett volna a nagy terv a kereskedelmi tévéknél is. A reklámadó tönkreteszi az RTL-t, azt olcsón megveszi valami kormányközeli cég, és ezzel megvan az állami monopólum a hírszolgáltatásban.
Ha az elmúlt évek gyakorlatát vizsgáljuk, hogy milyen erőtlenül viselkedtek a Fidesz által megtámadottak, akkor az RTL-t akár hősnek is nevezhetjük. Hiszen az RTL nem ijedt meg, felvette a kesztyűt, és harcolni kezdett. Igaz, anyagi érdekeit védi. Ezzel azonban nincs semmi baj, mert aki anyagi érdekeit, magántulajdonát védi, a magyar szabadságot is védi, hangozzon ez bármilyen patetikusan is sokaknak, mert a szabadság alapja a magántulajdon szentsége.
A Fidesz láthatólag meglepődött és megdöbbent az RTL reakcióján, és elkezdett még mélyebbre süllyedni a maga mocsarában. L. Simon László – mintegy aktuális Aczél Györgyként – egyszer csak arról kezdett beszélni, hogy Győzike és a Való Világ mennyire ártalmas a népnek. Mi más ez, ha nem cenzúra? A hatalom el akarja dönteni,mi a megfelelő, és mi nem,mi a jó műsor, és mi nem. Majd jött Varga Mihály pénzügyminiszter, és NAV-vizsgálatot rendelt el az ellenszegülő tévécsatornánál. (A napokban elfogadott reklámadót már most módosítani akarja a kormány, hogy kétszeresére emelhesse a kesztyűt felvevő csatorna büntetését.) Ezzel már tiszta jelezést kaptunk: a Fidesz hajlandó az utolsó határvonalat is átlépni. A kormány újdonsült barátjának, a putyini Oroszországnak a rendszere kezd megvalósulni hazánkban – katonák nélkül, de jól kiképzett pártkatonákkal.
2010 előtt, aki azt akarta tudni, milyen kép él az átlagszavazó fejében a magyar valóságról, annak elég volt a két kereskedelmi tévé híradóit nézni. Minden fontosabb ügyről tudósítottak. A 2010-es választások után váltak a híradók fekete lyukká, említésre méltó politikai hírt nem közöltek. Nem tudjuk, mi zajlott a háttérben, de valamiféle kimondott vagy kimondatlan megegyezés születhetett. A két nagy kereskedelmi tévé nem politizál, ezért cserébe zavartalanul működhet. A TV2 direktebb befolyás alatt működött, az RTL egyszerűen rövid távú üzleti célokért elcserélte a politizálás szabadságát. A politizálás szabadsága, az öncenzúra, a sajtó szabadsága cserébe az üzlet biztonságáért.
Amit ebből tanulni kell, azt Benjamin Franklin már háromszáz éve leírta: ha elcseréled a szabadságod a biztonságodért, hamarosan mindkettőt elveszíted. Franklin évszázados bölcsessége a magyar társadalom számára is tanulság.
A másik fontos tanulság, hogy fel lehet és fel is kell lázadni a Fidesz erőszakos viselkedése ellen. Lehet és kell őszintén írni és beszélni a Fidesz elfogadhatatlan tetteiről. Orbán csak az erőből ért, ha valaki elég bátor, akkor képes meghátrálásra kényszeríteni. Az Origo és az RTL azt üzeni nekünk, hogy érdemes és szükséges harcolnunk a szabadságunkért.
Bizonyos értelemben ez tényleg a végső harc, mert az RTL kemény ellenfél, olyan eszközei vannak, amilyenek sem a magyar ellenzéknek, de még a magyar választóknak sincsenek. Az RTL – érveljenek bárhogy is ellene –mindannyiunk harcát vívja, és ennek jelentősége jóval nagyobb,mint elsőre látszik. A nézők ezt látják, tudják, mert mint hírlik, a Híradó nézettsége folyamatosan nő. Jó lenne, ha ezúttal nem hagyna cserben bennünket a csatorna, amely az önkormányzati választás előtt ajánlatot kaphat a Fidesztől. Ha az RTL ezt elfogadja, és újra visszavedlik a korábbi, „alternatív” valóságot közvetítő híradóvá, akkor cserbenhagy bennünket, és stratégiai hibát követ el.
Minden magyar állampolgár, vállalkozás és szervezet érdeke, hogy megakadályozza a hatalom további korrumpálódását és erősödését, amely már ma is oly mértékben képes elvenni függetlenségünket, szabad döntéseink lehetőségét, ami már kóros. Már ma is szinte minden visszaélés, korrupt döntés megúszható, eltüntethető a valóságból, elfedhető a propagandával. Ha ez így marad, senki és semmi nem tud megálljt parancsolni majd a hatalomnak, és a Fidesz maga is elkezd a propagandavalóságukban élni, elhiszi majd saját hazugságait is. A szabadságunkat rövid idő alatt elveszíthetjük, de a visszaszerzése ismét nagyon hosszú folyamat lehet. Mi tudjuk ezt, hiszen egyszer már végigjártuk ezt az utat a Kádár-rendszertől a rendszerváltásig.
Íme, ez ennek a harcnak a tétje, és ne higgyünk annak, aki kisebbíteni próbálja a jelentőségét.
* A szerző a Magyar Liberális Párt elnöke.