A választási eredmények által kiváltott sokkhullámot május 25-e óta egész Európában érezhetjük
De léteznek olyan kritikus fejlemények is, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül: mély aggodalommal tölt el, hogy az új EP-ben nagyszámban ülnek szélsőjobboldali képviselők. EU-szerte több mint tíz államban kapták meg a mandátumok mintegy 10%-át olyan pártok, amelyek nyíltan fellépnek a szabad mozgás és a kisebbségi jogok ellen. Az európai integráció útját elutasító populista pártok még soha ennyi mandátumot nem szereztek, mint most. Egyes tagállamokban a szélsőséges erők az ország egyik vezető erejeként, ill. a legerősebb pártként jutottak be az Európai Parlamentbe.
A választási eredmények által kiváltott sokkhullámot május 25-e óta egész Európában érezhetjük. Nyíltan szélsőjobboldali pártok kerültek be a parlamentbe és hallathatják ott a hangjukat. Szégyen, hogy az NPD jegyet válthatott Strasbourgba és Brüsszelbe. A háromszázalékos parlamenti küszöb Német Szövetségi Alkotmánybíróság által elrendelt megszűnését követően Németországból komoly politikai programmal nem rendelkező pártocskák kerültek be az EP-be. A szélsőségesek és populisták ellen folytatott érdemi parlamenti munkát mindenesetre nem könnyíti meg a nagyszámú apró pártocska.
Az idegenellenes pártok választási sikerének okai sokrétűek és országonként változóak. Szerepet játszik bizonyára a mélyreható gazdasági és pénzügyi válság, amely különösen Dél-Európát rendítette meg. Európa ott, különösen a fiatalok számára már nem a jobb élet ígéretét hordozza, hanem inkább fenyegetésnek tűnik. A számos országban drasztikusan megemelkedett munkanélküliség, és éppen a fiatalok elviselhetetlen szintet elérőmunkanélkülisége, pl. Görögországban vagy Spanyolországban, némelyekben kételyeket ébreszt a fennálló politikai viszonyokkal szemben, és arra ragadtatja őket, hogy Európa-szkeptikus és szélsőséges pártokra szavazzanak.
Bátran szembe kell szállnunk az Európai Parlamentben a populistákkal és a szélsőségesekkel
A reformfolyamatok szociális megszorításokkal jártak együtt, az emberek erre a szavazófülkékben reagáltak. Most, amikor a gazdasági válság legnehezebb szakaszát már magunk mögött tudhatjuk, és a növekedés, valamint a fellendülés törékeny rügyei újból mindenhol megjelentek, nekünk Európában meg kell felelnünk az emberek jogos elvárásainak és keményen kell annak érdekében dolgoznunk, hogy új növekedést generáljunk, munkahelyeket teremtsünk és távlatokat mutassunk. Jó, hogy ebben a kérdésben nagy az egyetértés Európában.
Az Európai Bizottság elnökjelöltje, Jean-Claude Juncker a tagállamoktól és az Európai Parlamenttől útravalóul erős felhatalmazást kap a növekedés fellendítésére, munkahelyek teremtésére. Amennyiben itt sikeresek leszünk, kihúzzuk a talajt a szélsőséges pártok alól. De ez még nem elegendő: bátran szembe kell szállnunk az Európai Parlamentben a populistákkal és a szélsőségesekkel, és határozottan korlátok közé kell őket szorítanunk. Az EP-ben a leghatározottabban vissza kell utasítani az idegengyűlölő, rasszista és antiszemita kirohanásokat – így a plénumon, a bizottságokban és a nyilvánosság előtt is.
Azt gondolom, hogy az Európai Parlament újonnan felállítandó rasszizmus és antiszemitizmus elleni bizottsága megfelelő válasz a baloldali és jobboldali szélsőségesek ellen. Megfelelő hely lenne arra, hogy ne csak szórványosan, hanem rendszeresen szembenézzünk az idegenellenesség, az antiszemitizmus és a szélsőségek európai értékeinkre jelentett kihívásával és világos válaszokat adjunk. Indítványozom az összeurópai bejutási minimumküszöb bevezetését is az európai parlamenti bejutáshoz. Mert nem látom be, milyen módon fokozná a kis pártocskák bekerülése, amelyek egyébként nem többek, mint egy „egyetlen témára építő mozgalom”, az adott ország politikai képviseletét. Számos országban létezik nemzeti bejutási küszöb, ha az EP-ről van szó.
Fontos lépés lenne, ha ezt sikerülne egységesen szabályozni az Európai Unió számára. Így tudjuk erősíteni az európai demokráciát és az Európai Parlament legitimitását. Az idegenellenesség és rasszizmus ellen folytatott harc az európai politika fontos feladatát jelenti majd az elkövetkező években. Európai alapértékeink, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia és a kisebbségek védelmének megóvásáról van szó.
(A cikk eredetije július 2-án a Frankfurter Rundschauban jelent meg.)
A szerző Németország külügyminisztere
