Schmidt Mária azzal gratulált a frissen kitüntetett Bayer Zsoltnak: „Lovagkeresztet kapott a keresztes lovag, aki nem engedi, hogy értékeinket, hagyományainkat, érzéseinket és józan eszünket elveszítsük!” Szavainak, és így Bayer kitüntetésének is új jelentést adott aztán, hogy a Schmidt társelnökletével működő 1956-os Emlékbizottság kiadott egy közleményt. Abból ugyanis épp csak a tisztesség, a jó érzés, a józanság és az ésszerűség hiányzott.
A testület azt nehezményezte a közleményben, hogy „az elmúlt napokban több méltatlan támadás érte az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára szervezett emlékév előkészületeit.” Kezdetben még csak a baloldaliak, a liberálisok és a Jobbikot kiszolgáló médiumok összehangolt támadásáról írtak – bármiféle konkrétum nélkül. A bemelegítés után aztán felvették a bayeri tempót, és legott levonták a konklúziót: „negyed századdal a kommunista diktatúra bukása után ma is teret kapnak a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait megidéző sajtótámadások.” Mindebből a bizottság számára már adta magát a párhuzam: „tíz évvel ezelőtt a mostani 60. emlékévet támadó liberálisok semmi kivetnivalót nem találtak az ünnepen a védtelen tömegbe lövető Gyurcsány-kormány tevékenységében.”
Azt azért érdemes rögzíteni: nem az történt, hogy az ’56-os emlékbizottság egyik munkaülésén dolgozókra rátörték volna az ajtót a romkocsmák félhomályából előtámolygó balliberális újságírók csapatai. De még csak arról sincs szó, hogy – a példaértékű újságírói munkássága miatt kitüntetett hírlapíró fordulatainak egyikével – gyilkosnak, szarjankónak vagy épp kurvának nevezték volna a bizottság tagjait.
