galéria megtekintése

Érdek – érdektelen?

1 komment

Herczog László

A pedagógusok elégedetlenségi hulláma a kormányzat oktatáspolitikája felé fordította a figyelmet. Mindkét fél a tárgyalások szükségességét hangoztatja, de a felek valahogy nem találják egymást: a kormány a Köznevelési Kerekasztalhoz várja a szakszervezetek képviselőit, míg a pedagógusok az általuk létrehozott Civil Közoktatási Platformot részesítik előnyben.

Amikor 1990 őszén az ún. taxisblokád megbénította az országot, a kormány, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) tárgyaltak és állapodtak meg, s ennek következményeként órákon belül járhatóvá váltak az utak. Sokan akkor hallottak először az ÉT-ről, és azt gondolták, hogy ezt a fórumot a taxisblokád hívta életre. Valójában azonban az ÉT Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) néven jóval a rendszerváltozást megelőzően, mintegy annak előfutáraként, 1988 decemberében jött létre, s az Antall-kormány a szociális partnerekkel együttműködve alakította át és bővítette ki.

A taxisblokád kitörésekor tehát a tárgyalási fórum adott volt. Ezzel szemben most azzal kell szembenézniük a feleknek, hogy nincs mindkét fél számára elfogadható fórum. Nemcsak az oktatás kérdéseivel kellene megbirkózni, hanem előtte még egy kompetens tárgyalási fórumot is ki kellene találni, és ez nyilvánvalóan megnehezíti a kibontakozást. Ez a helyzet nem véletlenül alakult ki, hiszen az Orbán-kormány szisztematikusan szétverte a korábban működő fórumokat, így az ÉT-et is.

 

Miért szüntették meg az ÉT-et, és miért is nem tudnak a felek tárgyalóasztalhoz ülni? A kérdés megválaszolásához közelebb visz bennünket, ha összehasonlítjuk az ÉT működését a jelenlegi kormány egyeztetési gyakorlatával (pl. az OÉT helyett létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működésmódjával).

1. A tárgyalások talán legfontosabb kérdése a tárgyalópartner megtalálása. Ha a tárgyalópartner meghatározása nem egyértelmű, általában azért, mert sok szervezettel kellene tárgyalni, vagy a sokaság nincs megszerveződve, s ezért nem világos, ki is képviseli az „elégedetlenkedőket”, akkor már a tárgyalások elkezdése is nehézségekbe ütközik. Ezzel a problémával tipikusan a kormányoknak kell szembenézniük, hiszen a kormány státusa jogilag részletesen szabályozott, legfeljebb az illetékes tárca meghatározása vagy a tárgyalási szint megválasztása jelenthet problémát. A kormányzat tárgyalópartnerének (partnereinek) „megtalálása” azonban komoly megfontolásokat és szabályozást igényel.

Az ÉT-en belül a kormány 1990-ben valamennyi országos szintű szakszervezetet és munkáltatói érdekképviseletet elfogadott tárgyalópartnernek. Általános alapelv volt, hogy a témában érintett és támogatottságot élvező szervezetekkel folytassák le az egyeztetéseket. A 2009-ben elfogadott OÉT-törvényben pedig az érdekképviselet támogatottságát kifejező objektív kritériumok alapján a törvényes feltételeknek való megfelelés és nem a kormány döntött arról, hogy ki lehet az OÉT tagja. Ezzel szemben a jelenlegi kormány – amely 2011-ben megszüntette az OÉT-et – objektív feltételek meghatározása helyett kijelöli a tárgyalópartnereit a számára szimpatikus – értsd: hozzá lojális – szervezetek közül. Ezért a ­Köznevelési Ke­rekasztalban a meghívott (de a részvételt elutasító) szakszervezetek mellett olyan érdekképviseletek foglalnak helyet, amelyeknek az oktatással való kapcsolata kétséges vagy csak áttételes. De, ami a lényeg: semmilyen szabály nincs arra, hogy ők miért és mások miért nem szereplői a kerekasztalnak. (Futballnyelven: az ellenfél csapatát nem mi állítjuk össze!)

Marabu rajza

2. Az OÉT átláthatóan működött. Ülései a sajtó számára nyilvánosak voltak. Az ülésekről készített tájékoztató megjelent a Magyar Közlönyben. A jelenlegi kormány a sajtó képviselőit nem engedi be az egyeztetésekre. (Futballnyelven: ha nézőt is akarsz, lelátóra is szükség van.)

3. Tisztességes tárgyalásokhoz tisztességes szabályok szükségesek, amelyek tartalmazzák a tárgyalások mindenkire egyformán vonatkozó rendjét. Erre szolgált az OÉT-ben az alapszabály. (Futballnyelven: nincsen futball megfelelő – és persze állandóan korszerűsítésre szoruló – játékszabályok nélkül.)

4. Az OÉT-ülések napirendjét, az ülések időpontját a kormány a szociális partnerekkel közösen határozta meg. Erre szolgált a három oldal soros elnökeinek megbeszélése. A jelenlegi kormány kiküldi a meghívót, amelyben ismerteti a napirendet. Aki el tud jönni, ott lesz, aki nem, nem.

5. Az OÉT-ban az előterjesztő – majdnem mindig a kormány – írásos javaslatot készített, amelyet szak­értői szinten előzetesen szakbizottságokban egyeztettek. Az OÉT-ben leggyakrabban törvénytervezetekről konzultáltak. A jelenlegi kormány az üléseken inkább csak tájékoztat; jogszabályokat nem egyeztet, írásos anyag hol van, hol nincs.

6. S ami talán a leglényegesebb, bár jogszabállyal nem ragadható meg: az OÉT-ban deklarált cél volt az álláspontok közelítése, megállapodások létrehozása. Az Orbán-kormánynak viszont egyáltalán nem fontos az érintettek támogatása, pláne megállapodások létrehozása; elegendő, ha az egyeztetéseket elkerülő, a parlament által egy nap alatt elfogadott törvényekre gondolunk.

Az egyeztetések 2010 előtti és jelenlegi gyakorlata tehát szögesen ellentétes. 2010-ig a kormányok egyenrangú partnernek tekintették az érdekképviseleteket, és ennek megfelelően a konzultációk előre lefektetett, közösen kialakított szabályok alapján folytak, a jelenlegi kormány viszont uralni kívánja a fórumokat (is), és egyáltalán nem kezeli partnerként az érdekképviseleteket.

A megoldás egyszerűnek tűnik: több tiszteletet a szakszervezeteknek és a civil szervezeteknek! A konfliktusban érintett szervezetekkel üljön le a kormányzat, természetesen kezelje őket egyenlő felekként, azaz közösen alkossák meg az egyeztetés rendjét, szabályait, a megbeszélendő témákat stb. Ahogyan a focihoz pálya és játékszabályok, úgy a sikeres tárgyalásokhoz egyenlő esélyeket biztosító fórum szükséges.

A szerző közgazdász, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.