Próbálom megfejteni az MKB Bank szponzorációs logikáját. Nem könnyű, mert épeszű támogató az élsport világában igen ritkán lép olyat, amit a tavaly ősszel állami tulajdonba került pénzintézet tett, nevezetesen megvonta nevét és pénzét a veszprémi profi kézilabdaklubtól. Attól a gárdától, amely a legnépszerűbb csapatsportágakat tekintve a hazai kínálatból – ideértve a női kézilabdát és a férfivízilabdát is – ma az egyetlen, amely világszínvonalon teljesít.
Vajon mivel lehettek elégedetlenek a pénzintézet döntéshozói? Kudarcként élték meg, hogy a Bajnokok Ligájában tavaly „csak” a Final Fourig, idén pedig „csupán” a nagydöntőig jutottak Nagy Laciék? A logikus az lett volna, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nyitva tartott pénzcsapot – amelyen kétmilliárd forintot csorgatott a veszprémiekhez – nem pont a cél előtt zárja el a banki szponzor.
Nem árt leszögezni: az MKB visszavonulásának nincs köze ahhoz, hogy a csapat mögött álló legnagyobb támogató az Orbán Viktorral jelenleg nem éppen szívélyes viszonyban lévő régi barát, Simicska Lajos, a klub elnöke pedig az ő jobbkezének számító Fonyó Károly. Azt, hogy a háborúba fordult barátságnak nincs köze az MKB kiszállásához, onnan tudjuk, hogy Kálomista Gábor, a klub társadalmi elnöke lapunkban visszautasította a feltételezést, amely szerint az állami bank lépése mögött politikai okok húzódnának meg. Márpedig ő csak tudja, Kálomista barátsága a regnáló kabinettel töretlen.
