Mit szeret jobban a kedves olvasó? Ha ő költ az államra, vagy ha az állam költ rá? Ha az utóbbit, fogyasszon közterületen szeszt, cigizzen a buszmegállóban, próbálja ki magát koldusként, csináljon valami ilyesmit, amivel kiharcolhat egy úgy harmincezres büntetést. Ezt ne fizesse ki, akkor átváltják ötezer Ft/nap árfolyamon elzárásra.
E hat nap alatt 50-60 ezer forintot fog rákölteni az állam. Kár, hogy ennek csak 4-5 százalékát eheti meg, a többi az intézmény, a rendszer fenntartására kell. Az az állam szerencséje, hogy a nagyon csórók is szeretik a szabadságot, ezért többnyire összekaparják a pénzt akkor is, ha nincs. Megkoplalják, esetleg megkoplaltatják az édesanyjukkal, vagy teszik, amiért a büntetést kapták. Összelopkodják apránként, vagy újra beállnak prostinak. Viszont, aki a börtön elkerülése végett szabályt sértve újra lebukik, már aligha kerüli el a börtönt.
A Magyar Helsinki Bizottság lapunkban ismertetett jelentésében szerepel egy beteg alkalmi prostituált, akinek pénzre volt szüksége, hogy kórházba utazzon, ezért kiállt az útszélre. Kórház helyett börtönbe került. „Nem ritka, hogy egy évnél is többet kell bent töltenie valakinek pusztán azért, mert nem tudta kifizetni a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot.” Ezt olvassuk a jelentésben. Ha valaki prostituáltként keresi a kenyerét, annyi büntetést sózhatnak rá, amennyit akarnak.