A kormány látszólag roppant takarékos és fegyelmezett. Elvégre évek óta tartja magát a három százalék alatti államháztartási hiányhoz. Ami azért már valami – főleg a nagy sikerű elődökhöz képest, akik egyszer sem voltak képesek teljesíteni a kitűzött, háromszázalékosnál egyébként jóval magasabb hiánycélt. Mondjuk, nem is nagyon voltak efféle céljaik. A mostani kormány takarékoskodása és fegyelmezettsége megmutatkozik a bürokrácia csökkentésében is. Elvégre az sem akármi, hogy több ezer köztisztviselőnek kötnek útilaput a talpára.
Kár, hogy ez az egész egy nagy humbug. A maastrichti hiánycélt azért kellene tartani, mert minden uniós tagállamnak törekednie kell az eurózóna felé, s az ehhez szükséges feltételek betartása kötelező. Ám a kormányt egyáltalán nem érdekli az eurózóna – s nem csak azért, mert mostanában nem túl szexi téma ez. A kormányt csak az érdekli, nehogy túlzottdeficit-eljárás induljon Magyarország ellen, hiszen az veszélyeztetné az uniós források lehívását. Ami pedig mindennél fontosabb.
Az sem igaz, hogy elkötelezetten küzd a bürokrácia leépítése ellen. Mert ha ez így lenne, akkor több év alatt a feladatok átcsoportosításával organikusan csökkentené az államapparátus valóban túlzott létszámát. Megszűnnének a felesleges automatizmusok és párhuzamosságok. Ám most az a helyzet, hogy gyorsan el kell tüntetni hatezer embert, pontosabban hatezer tételt a bérlistáról. A feladatokat majd szétdobják a megmaradtak között, és a felszabadult forrást át lehet csoportosítani.
