galéria megtekintése

Elment a bérkocsi

7 komment


Hargitai Miklós

A kilencvenes évek közepén rokonszenvvel vegyes kíváncsisággal figyeltük, ahogyan – a Népszabadság szerkesztőségének egyik félreeső szegletében is – elindult Magyarországon az internetes hírszolgáltatás.

Akkor még csak az Uj Péterhez és Andrassew Ivánhoz hasonló gyakorló jövőkutatók sejtették, hogy az újszülött hamarosan jókora darabokat harap majd ki az őt világra segítő nyomtatott sajtó testéből – olyan tüntetést viszont azóta sem látott senki idehaza, amelyen print lapoknál dolgozó újságírók demonstráltak volna az online hírportálok, a blogok, vagy akár a legnagyobb hír- és reklámzabálónak tartott Facebook és Google betiltásáért. Pedig higgyék el, hogy – főleg – az utóbbiaknál a papírt, a nyomtatást, a terjesztést és a munkaerőt is legálisan, leadózva beszerző ortodox média lényegesen több közterhet visel, és hogy már csak amiatt is együtt érzünk a taxisokkal, mert mi is abból a zsugorodó fizetésből tartjuk el a családunkat, amit a nemes és nemtelen versenytársak által még meghagyott részpiacokon össze tudunk kaparni.

Amikor a változások tempója forradalmi, megnő az evolúciós nyomás, és a szelekciós krízist évmilliók tapasztalatai alapján nem azok élik túl, akik a leghangosabban kiabálnak, hanem akik a leg­ügyesebbek az alkalmazkodásban. Valószínűleg az első taxisok sem sokat könnyeztek a bérkocsisokért, noha az utóbbi szakma képviselőiből a taxizás elterjedése miatt mára legfeljebb annyian maradtak, mint a sarkantyúkészítőkből.

 

A fejlődést úttorlaszokkal megállítani próbálóknak érdemes azt is felidézniük, hogy mi lett az 1990-es taxisblokádból: akkor is a bajok valódi okozójától, az államtól követelték a megoldást, és aztán a következő 25 évük rá is ment arra, amit a politika az államműködés átmeneti megakasztásáért bosszúból adott. Aki komolyan hiszi, hogy a kormány vagy a nemzeti együttműködés meg tudja fékezni a világ átalakulását, és az állami beavatkozás valóban segít majd, az egy másik mozit nézett az elmúlt pár évtizedben.

Ha valaki pénzt akar keresni azzal, hogy az autója személyszállítási kapacitását megosztja másokkal, akkor Uberrel vagy anélkül, pénzt fog keresni vele – mint ahogyan mások keresnek az ágyuk, a lakásuk vagy a szellemi energiáik kölcsönadásával. A technika ehhez csak annyit tesz hozzá, hogy radikálisan megkönnyíti a kereslet és a kínálat találkozását.
Egy releváns kalkuláció szerint a karácsonyi ünnepekre többen jöttek haza nyugatról a szintén online szerveződő telekocsi-szolgálatokkal, mint fapados repülővel (a Wizz Air egyelőre mégsem tüntet, hogy tiltsák be az internetet).

Ráadásul ez még csak nem is a végállomás: már gyártják (!) azokat az önvezető elektromos autókat, amelyekből egész flottákat rendeltek a jövő személyfuvarozói. A sofőr nélküli bérkocsi pedig nemhogy a taxikat, de valószínűleg az Ubert is rövid úton nyugdíjazni fogja – de legalábbis élet-halál harcra kényszerítik majd, ugyanúgy, ahogyan most az okostelefonos autórendelés a hagyományos személytaxizást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.