A fal évtizedekig a hidegháború és a megosztottság jelképe volt, szétverése nem véletlenül lett a civil kurázsi és a szabadság szimbóluma az elnyomó rezsimekkel szemben. Egy új, illúziókkal teli korszak kezdődött ezzel. Sokan remélték, hogy az efféle barbár megoldásokat száműzni lehet a politikából. De a falmentes világ nem tartott sokáig, épülnek az újak szép sorban.
 |
Szobor a fal áldozatainak emlékére Berlinben
Fabrizio Bensch / Reuters |
Most nem bent akarják tartani az embereket, hanem kint. Épül fal – főként szögesdrót kerítés, kisebb részben, de nyolc méter magasan betonerődítmény is – Izrael és Ciszjordánia között, az 1949-es tűzszüneti vonal mentén, hogy kívül tartsa a lehetséges merénylőket. Ha Izrael végigviszi az építkezést, 700 kilométer hosszú biztonsági kerítés vágja majd ketté az országot.
Másutt más aggodalmak járulnak hozzá a falak reneszánszához. Európa déli részén így próbálják visszaverni a bevándorlókat. Az észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta és Melilla körül hat méter magas drótkerítéssel igyekeznek feltartóztatni az afrikai menekülteket, akik szinte naponta ostromolják a falakat, dacolva a marokkói és a spanyol határőrök gumibotjaival és gumilövedékeivel. Görögországban is felépült már az a több mint 12 kilométeres szögesdrót fal, amivel a nem kívánt külföldiek ellen védekeznek, az Egyesült Államokban pedig egyetlen évvel a berlini fal lebontása után kezdték meg a mexikói határ efféle biztosítását San Diegóban.
A 2000 kilométer hosszú határból hétszáz kilométer hosszan már készen áll a fémoszlopokból emelt kerítés, amely a bevándorlókat és a kábítószercsempészeket hivatott távol tartani.
Megjelent már a berlini fal mint pozitív hivatkozási alap is, amikor a külügyekben szemlátomást nem túl jártas Bill O’Reilly, a Fox News műsorvezetője nemrég harciasan azt állította, hogy ami bevált Berlinben, az miért ne lenne működőképes az amerikai délen.
Emeltek beton demarkációs vonalat Kassán is a cigányok által lakott házak köré. Embertelen megoldások. A politikusok és az elitek tanácstalanságát tükrözik, elismerve, hogy alig elviselhető megélhetési problémák, különbségek feszítik a világot, amelyekben a fejlett régiók nagy nyomás alatt állnak. Vagy – mint a szlovák példa is mutatja – még a relatíve gazdag Európában is komoly egyenlőtlenségek vannak. A falak abban is segítenek, hogy ne kelljen szembenézni a problémákkal, de azok ettől még léteznek.
A falak soha nem örök életűek. Érdemes más megoldásokon is gondolkozni.
