galéria megtekintése

Él még a remény

Párizs nem fogja megváltoztatni a dolgok folyását. Ha mégis megváltoznak, nem Párizs miatt. Egy régi példával: George W. Bush eleve meg akarta dönteni Szaddám Huszeint, a 2001. szeptember ­11-i terrortámadások csak lélektanilag is lehetővé tették, hogy ezt háborúval tegye meg. A Szaúd-Arábiából felszálló francia repülőgépek a pénteki terrortámadásokat megbosszulandó, vasárnap este bombázták Rakkában az Iszlám Állam létesítményeit, de a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó már több mint egy héttel a merényletek előtt, november 5-én elindult a térségbe, ahol meg fogja háromszorozni a francia csapásmérő képességet. Francois Hollande elnök tehát a véres péntektől függetlenül határozta el, hogy fokozza a katonai nyomást a magukat szunnitának nevező szélsőségesekre.

A világ persze már csak olyan, hogy a politikusok a váratlan, tőlük független eseményeket is saját céljaikra használják. Pár kicsi Goebbels pedig, aki eddig is a „liberalizmus végéről" beszélt, most újra eljönni látja a pillanatot, hogy ezt századszor is megismételje. Van köztük, aki egyenesen háborús bűnösként bánna el mindenkivel, akinek ellenvéleménye van. Szeretnék egynek jelentkezni.

Nehéz félretolni a gondolatot, hogy a szélsőjobb Európa-szerte kifejezetten örül annak, ami Párizsban történt, mert azt hiszi, ezek után könnyebben elérheti a terroristákénál alig valamivel humánusabb céljait. Ugyanazt akarják elvenni az európaiaktól, mint az Iszlám Állam: a szabadságukat, az életmódjukat (meg a pénzüket). Mások – legyenek bal- vagy jobboldaliak – a tragédia óráiban is összefogást, méltóságot és higgadtságot hirdetnek, mondván, a „Szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszava már sok mindent kibírt 1789 óta. És nyolc terrorista nem tudja kivégezni. Hacsak nem hagyjuk, ám itt azért még nem tartunk.

 

Alabama republikánus kormányzója levelet írt Barack Obama elnöknek, hogy oda aztán ne küldjenek a tízezer befogadandó szír menekültből, mert nem akarja kitenni a helybélieket a terrorizmus veszélyének. A nyáron kilenc életet követelő charlestoni merénylet után ugyanő nem akarta kitiltani Alabamából a „radikális" fehéreket, pedig közülük való gyilkolta le a történelmi fekete templomban imádkozókat. Az már csak apróság, hogy vele ért egyet a szomszédos Louisiana kormányzója is, akinek szülei történetesen in­diai bevándorlók. A mi, Párizsba kiküldött kollégáink is találkoztak olyan líbiaival, aki most a határok lezárásától remél biztonságot.

Franciaországban 2017-ben lesz elnökválasztás. Van, aki már előre odaadná a győzelmet az apjánál civilizáltabbnak mutatkozó, de szintén szélsőséges Marine Le Pennek. Pedig a természeti és társadalmi katasztrófák általában a hatalomban lévőket erősítik, ha a döntő pillanatban határozottságot mutatnak, és hatékonynak bizonyulnak. Jövőre még Németországban is csak tartományi választásokat tartanak, a kancellárról majd csak 2017-ben kell dönteni.

Van még idő talpra állni a súlyos csapás után, de tény, hogy az eddiginél is nehezebb lesz ellenállni az egyszerű megoldások kísértésének. Még jó, hogy nem George W. Bush az amerikai elnök.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.