Éhe az igazságnak

2015-11-07 08:07:22

Lázár Jánosnak üzennénk, aki szerint „a gyermekszegénység ellen elsősorban a szülőnek kell tennie, mégpedig úgy, hogy dolgozik".

Tisztelt Lázár úr, önök – hogy néhány felelőst név szerint is említsünk, például Matolcsy György az Antall-kormány privatizációs kormánybizottságának elnökeként, Martonyi János az Állami Vagyonügynökség igazgatósági tagjaként vagy éppen Orbán Viktor, a „piszkos tizenkettő" néven említett állami gazdaságok magánosítását keresztülvivő kormányfő részvételével – másokkal együtt bő egy évtized alatt másfél millió munkahelyet kótyavetyéltek el a magyar gazdaságban.

Azóta a piaci álláshelyek száma nagyjából változatlan. Van egy viszonylag széles réteg az országban, aki kész és képes is lenne dolgozni, de nincs, aki foglalkoztatná őket. Úgy alakult, hogy közülük sokan gyermeket is nevelnek, valamivel kevesebből, mint amennyit ön havonta mondjuk a vadászásra költ. Nekik címezte ezt a felelős államférfihoz méltó tanácsot.
Révész Máriuszhoz is lenne egy gondolatunk, aki úgy véli, hogy az Orbán-kormány voltaképpen már megoldotta a gyermekéhezés problémáját az óvodai-iskolai ingyenes étkeztetéssel, és egyébként valószínűleg Svájcban is vannak nélkülöző gyerekek.

Vannak, de nem mindegy, hogy hányan. Az OECD tavalyi, tehát a NER negyedik évében készült jelentése szerint arra a kérdésre, „volt-e rá példa, hogy nem tudott annyi élelmiszert vásárolni, amennyire a családjában minimálisan szükség lett volna", a gyermekes magyar családok 47 százalékában válaszoltak igennel – ez Törökország mögött, de jócskán a fejlődő országnak számító Mexikó előtt a második legrosszabb adat az egész OECD-ben. Révész úr figyelmébe ajánlanánk a tényt, hogy például nincs minden településen óvoda, azaz vannak gyerekek, akikhez egyszerűen nem ér el az óvodai ellátás. És attól még, hogy valaki délben kap ebédet az iskolában, este lefeküdhet korgó, üres gyomorral egy hideg lakásban.

Végezetül Harrach Péterhez szólnánk. Ő már azzal örök emlékművet állított a saját emberi nagyságának, amikor kijelentette, hogy voltaképpen a stadionok is egészségügyi intézmények, tehát hamisan érvel, aki a stadionberuházásokra szánt állami pénzt inkább az összeomlóban lévő egészségügyi rendszerre költené. A keresztényi könyörületesség e rendíthetetlen pillére szerint a Fidesz–KDNP akár támogathatná is a Nemzeti Minimumnak nevezett gyermekéhezés-felszámoló programot, de mégsem támogatja, mivel a baloldal úgymond rárepült arra. Harrach úr, önök ötödik éve mondogatják, hogy a nagy nemzeti célok érdekében konstruktivitást várnak az ellenzéktől, mert egy lelkileg egészséges ország életében kellenek ügyek, amelyek érdekében érdemes összefogni.

Ebben a kicsi, valójában már szinte megoldott nemzeti ügyecskében, hogy a globális összehasonlításban gazdagnak számító, jelentős agrárfölösleggel rendelkező és egyébként is sokkal jobban teljesítő Magyarországon mostantól egyetlen gyerek se éhezzen, nem lehetne elöl járni a jó példával?

vélemény
álláspont

megosztom twitter kinyomtatom