Magyarország lakossága néhány éve úgy döntött, hogy a közösségi oldalak közül a Facebookot választja. Ott nézi a kiscicás videókat, onnan tudja meg, ha Schmitt Pál lemond, ott olvassa a politológusok véleményét, szervez tüntetéseket és követi a politikusok mozgását.
Ki is alakult egyfajta kultúrája a Facebook-használatnak a politikusok között is. Imázsépítő eszközként tekintenek rá, és ennek megfelelően többségük profikra bízza a kezelését. A Twitterre viszont nem harapott rá Magyarország, és a múlt héten bebizonyosodott, hogy ennek súlyos következményei vannak. Kovács Zoltán olyan stílusban bocsátkozott szóváltásba André Goodfrienddel, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjével, hogy az még egy kocsmában sem állta volna meg a helyét, nemhogy a diplomáciában.
Mert egy politikus által küldött tweet már diplomácia! A Twittert Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban sem használják tömegek, a nyaralós fotóknak ott is a Facebook a terepe. Viszont a politikusok, lobbisták, civil szervezetek, újságírók, azaz a politika- és véleményformáló elit a Twitteren osztja meg a véleményét egymással. A Twitter a kifelé mutatott arc, egy politikus számára pont olyan, mint egy sajtónyilatkozat.
