galéria megtekintése

Egy zárkaügynök naplójából

12 komment


Rab László
NOL

Lapunk megszerezte annak a zárkaügynöknek a titkos naplóját, akit beszerveztek Simon Gábor cellájába. Neki köszönhető, hogy a volt MSZP-politikus mindent töviről-hegyire bevallott. Az alábbiakban részleteket közlünk a jelentésből. A zárkaügynök kilétét nem áll módunkban felfedni.

"Előljáróban annyit, hogy régi ügynökcsaládból származom. A nagyapám részt vett annak idején Dániel Zoltán lebuktatásában, aki beugrott a Dunába és a víz alatt beszélgetett az ellenséges békaemberekkel a nagy vezér és a többi elvtárs meggyilkolásáról..."

"A zárkaügynök-felvételire Magyar Nemzettel a hónam alatt érkeztem. Egyből megfeleltem. Csupán annyit kérdeztek, hiszek-e őszintén a rezsicsökkentésben. Bólintottam. Mielőtt bevetettek, gondosan felkészítettek. A karomra azt tetoválták egy szívecske mellé, hogy 'I love Maszop'. Feladatom az volt, hogy Gábor bizalmába férkőzve tudjak meg fontos részleteket. Nem izgultam egyáltalán, amikor belöktek a cellaajtón."

"Szevasz, tavasz! – mondtam, majd elhelyezkedtem a priccsen. – Te miért vagy itt, cimbus? – kérdeztem a sarokban gubbasztó baseball-sapkás volt MSZP-s bűnözőtől, és rögtön hozzátettem, engem bélyeghamisítás miatt varrtak be.

 

– Együttérzek veled – felelte Gábor, és arra kért, hívjam csak egyszerűen Gábrielnek, mert az az ő igazi neve. – Ha kikerülünk, elviszlek Bissau-Guineába – mondta. – Veszek neked egy nagy házat. Tele lesz bélyegalbummal.

– Honnan van a pénz, Gábor? – tettem föl pár perc elteltével csalafinta kérdésem, és azt is tudakoltam, miként dörzsölt ügynököktől láthattam, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Gyurcsány Ferenc, az MSZP régi elnöke tudott-e a pénzmosásról, a számlamilliókról, a dollárkötegekről és a millió-millió, nemzetünket megmételyező bűnről, csalásról, árulásról.

– Mindenről tudtak, barátom, ez nem titok – felelte Gábriel, és megkért rá, hogy a közlést kezeljem bizalmasan. Csak azért mondta el, mert őszinte, nyílt tekintettel kérdeztem. Ezután zsebéből kis cédulát húzott elő, rá volt pontosan írva, melyik bankfiókban mikor, milyen útlevéllel, kinek a megbízásából mennyi pénzt helyezett el. Egy dokumentumot is rám bízott, amelyen Mesterházy Attila aláírása látható. – Erre nagyon vigyázz, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljön – mondta és barátságosan megpaskolta a hátam.

Ezek után összeesést színleltem, rángatóztam a földön. – Mi lelt, drága barátom? – hajolt fölém aggódva a veszedelmes bűnöző. – Csak nem valami afrikai mérget vettél be? Gyanúsak számomra ezek a tünetek.

Amikor a cellából hordágyon kihoztak, arra kértem szállítóimat, köztük Kovács alest, akit már többször összetévesztettek ezzel az afrikai méreggel, hogy azonnal vigyenek aláírni az előre elkészített jelentést, és máris mehettem vissza munkahelyemre, az ügyészségre. A főnökeim azt mondták, az elkövetkező időszakban nagyon sok lesz a munka. Feltétlenül számítanak rám."

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.