No de az ő hitelességi deficitje mégiscsak eltörpül a Fideszé mellett! Azt az utat, amit Molnár Zsolt megtett az egyik irányba, az egész Fidesz megtette a másikba! A Fidesznek vagy a jelenét, vagy a múltját kell megtagadnia, ha 1992. október 23-ához viszonyulni akar.
Az akkori hasadófélben lévő kormánypárt valamennyi szárnya a szélsőjobboldali csurkistáktól az antalli „centrumon” át az úgynevezett liberálisokig (Kulin, Elek, Debreczeni) azon munkálkodott, hogy a konszenzussal megválasztott független médiaelnököket aljas rágalmakkal és koncepciós vádakkal tönkretegyék, s a közmédiát politikailag-gazdaságilag kiszolgáltatott kormánymédiává rohasszák.
|
1992. október 23., Göncz Árpád a Parlament előtt – nem mondhatta el a beszédét
Földi Imre / MTI |
A Belügyminisztérium azokat, és csak azokat a szélsőjobboldali, akkor is és később is Csurkát istenítő szervezeteket vonta be a közmédia függetlenségét védő Göncz Árpád államfő fellépésével fémjelzett központi ünnepség megszervezésébe, azokra bízta a résztvevők toborzását, amelyek addig is számos tüntetésen követelték az államfő lemondását, s már régóta, nyíltan készültek a kifütyülésére.
Az „Aranykopjásoknak” „tagtoborzó demonstrációt” engedélyeztek a központi ünnepség helyszínére és időpontjára. Potyka bácsi szkinhedjeit rendőri biztosítással kísérték a zuglói szkinhedgyűlésről a Kossuth térre.
Az akkori országos rendőrfőnök – a jelenlegi belügyminiszter! – szerint a téren 70–200 szkinhed gyűlt össze, és „mintegy jeladásra (…) nyolcszáz–ezer ember egyszerre kezdett el skandálni fütyülni, közbetapsolni (…) az biztos, hogy megfelelően összehangoltnak tűnt a tevékenységük.” Akcióegységben forrt össze a jobbszéli csőcselék a rátarti úri bagázzsal.
A Belügyminisztériumot, mely ezt a köztársaság egyik legnagyobb botrányává vált eseményt szervezte, Boross Péter vezette. Ő pedig élvezte Antall József miniszterelnök legteljesebb bizalmát és védelmét. Közönséges hamisítással söpörték le a képernyőről az eseményekről hitelesen beszámoló Egyenleg stábját, hogy kihazudják a térről a szkinhedeket, akik közé most Molnár Zsolt bekompromittálódott.
Az akkori Fidesz szilárdan Göncz Árpád és a médiaelnökök mögött állt. Orbán Viktor demonstratíve kivonult az esti díszünnepségről, amiért Antall nem állt ki az államfő mellett.
Az 1992-es Kossuth téri „egyatábor” már rég Orbán „egyatábora”. Csak azok lógnak ki belőle a jobbszélen, akik (mint egykor a csurkisták) nagyon ki akartak szakadni belőle. Boross Péter e tábor földi szentje, Antall az égi szentje, közmédiája pedig az a züllött kormánymédia, amelyért ezen „egyatábor” a Kossuth téren egységesen üvöltött.
