1. A cigányok hiteles érdekképviseletének, önigazgató autonóm szerveződéseinek a hiánya csak részben magyarázható a kiűzetéssel a társadalom szélére, majd a lét alatti létbe. Ez a hiány legalább ennyire az állami roma politikában a rendszerváltás óta is folyamatosan érvényesülő ún. nemzetbiztonsági doktrínából fakad, amely nem tekinti a magyar nemzet szerves részének a cigányságot, idegenként kezel bennünket; olyan elnyomott népként, amely ha öntudatosodik, veszélyt jelenthet a magyar nemzet „egységére” és az államhatalomra. Ezért minden „roma pozíció”, állami tisztség, ahol befolyással bírhatunk, pénzről dönthetünk, politikai problémaként merül föl a hatalom számára. Az OCÖ–ORÖ mindenkori vezetésének összetételébe beleszólt az állam, de a helyi hatalom is a helyi roma képviseletekébe, ahol indokoltnak látta. A fent említett doktrína értelmében az öntudatos, autonóm szellemiséget képviselőket államhatalmi eszközökkel kiszorították és kiszorítják ma is. Az OCÖ–ORÖ vezetője csak az állam által támogatott, felé elkötelezett figura lehet. És aki mögött ott áll a magyar kormányfő, a vezető párt elnöke, arról jobban elhiszik a szegény, kiszolgáltatott emberek, hogy általa több segítséget kaphatnak, mint az ellenzékiektől. Ez az objektív körülmény alapvetően hozzájárult a roma politika kontraszelekciójához, társadalomszerveződési, közösségi viszonyaihoz.
2. Törvényszerű, hogy a kontraszelektált, az uralkodó hatalom képére formált roma politikai képviselet nem tölthette be a független, hiteles roma érdekképviselet szerepét. A roma önkormányzati rendszer az állami cigány politika hitelesítésére és a roma közösségek ügyeinek karanténba/rezervátumba zárására szolgált. Az OCÖ–ORÖ mint alkotmányos kisebbség-képviseleti politikai intézmény és helyi követői alkotmányellenes célok – az intézményesült szegregáció – szolgálatában álltak, a mindenkori kormányzat (kol)laboránsaiként működtek.
3. Az ORÖ tehát nem lehet autonóm és nem lehet valódi képviselet, csak kiszolgáló és korrumpálható gettó. A nagypolitika az ORÖ autonómiáját az indián rezervátumok szintjén értelmezi: az elkülönítettek nem szólnak bele a nagyok játékába, akkor sem, ha az sérti az általuk képviseltek érdekeit. Cserébe maguk osztoznak a rezervátum koncain. Az ORÖ nemcsak a gettó, hanem a lejáratás helye is. Igazolja az elkülönítés létjogosultságát és a nagypolitika viszonyulását. És ami minden pénzt megér, megosztja a roma közéletet belsőleg, és elkülöníti a politikai játékterünket ebbe a gyermekjátszóházba, ahol az autonómia is csak játék, hiszen sohasem kerülhetünk be a „nagyok” közé, a magyar társadalom integrációs folyamataiba.
4. Magyarországon a politikai és pénzügyi korrupció rendszerspecifikus. A korporatív szakmai, politikai képviseletek lekötelezettjei a nagypolitikának, ezért korruptak is lesznek! A pénzforrás fönt fakad, és sohasem ér le a hegy lábához. „Elisszák” a forrás kezelői.
A pénzosztó állam az ORÖ beiktatásával a korrupciót is, a felelősséget is a képviselet nyakába varrja, és be is áldozza olykor a vezetőit, ahogy a korábbi elnökkel is történt.
A politika a képviseleti pénzelosztást adománynak, jogszerű „delegálásnak” mutatja be: az állam jó, csak szolgái korruptak. A bűnös cselekedeteket viszont a jó állam törvényesen le fogja leplezi. És keres majd új bábokat, ha már nem tudja tovább kimosdatni a mostaniakat.
5. Természetesen a rendszerszintű korrupció esetén is fontosnak tartjuk a személyes felelősség megállapítását, s még fontosabbnak a különböző státuszok megkülönböztetését: felbujtó – áldozat – elkövető; laboráns (kiszolgáló) – kollaboráns (együttműködő) – elkövető; roma képviseleti korrupció – nagypolitikai korrupció.
Mindezekből egyértelmű, hogy az ORÖ bábja az elkülönítő, antiintegrációs folyamatoknak. Nem reformálható, szűkíti a cigányok jogait és lehetőségeit. Működése keveseknek biznisz, romák százezreinek viszont kirekesztettség és reménytelenség. És szégyen.
6. Ezért a Roma Parlament arra hívja föl az ORÖ képviselőit, hogy testületileg mondjanak le!
Ha a kormány támogatja a rendszerszintű változtatásokat a roma politikában, módosítsa a nemzetiségi törvényt. Javaslatunk szerint az ORÖ a romák közösségi érdekeinek politikai és kulturális képviselete legyen. Tércsinálója, de nem kivitelezője a közösségépülésnek, a társadalmi beavatkozásnak. A kivitelezés a cigányok önigazgató helyi és civil tevékenységének lehet csak a feladata. Így a korrupció is mérséklődni fog. Az országos képviselet csak moderálhat közösségépülést, támogathat helyi roma önkormányzatokat, civileket, de nem oszthat el működési és fejlesztési pénzt. Lobbizhat azért, hogy az állam minél több kohéziós, diszkriminációt oldó, megszüntető hatású projektet és ezekben közreműködő civil szervezetet támogasson. Meghatározóan fontos, hogy a helyi roma érdekképviseletek „egyetértési joggal” rendelkezzenek minden, a romákat közvetlenül érintő kérdésben (helyi fejlesztések, infrastruktúra, iskolaigazgató, rendőrkapitány kinevezése stb.). Biztosítani kell a helyi képviseletek biztonságos működését és intézményalapítási jogukat. Ahol a feladatok megkövetelik, a települési roma önkormányzati elnökök főállásban láthassák el közcélú munkájukat. Ennek költségvetési garanciái megoldhatók az ORÖ felszabaduló forrásaiból.
Ha viszont a kormány nem tartja feladatának a roma politikai irányváltást, a Roma Parlament kezdeményezni fogja, hogy a roma/cigány etnikai közösség kerüljön ki a nemzetiségi törvényben fölsorolt kisebbségek közül! Ne legyünk jogalanyai egy kisebbségellenes kisebbségi törvénynek!
7. A Magyarországi Roma Parlament feladatának tartja meghatározni a hiányzó politikai és társadalmi önszerveződés feltétlenül integratív irányát azzal, hogy a cigányok és nem cigányok szocializációs folyamataiban a cigányok milyennek szeretnék megmutatni magukat, és milyen státuszt nem fogadnak el:
a) köztársasági cigány azonosságunk feltétlenül nemzethű, jogegyenlő a nemzet minden más tagjával;
b) a cigány identitás kulturális, társadalomszervező autonómiájának jogegyenlősége elengedhetetlen a teljes integrációhoz;
c) minden más alkotmányos jog terén a jogegyenlőség elérése és fenntartása a cél.
Sürgetőnek tartjuk, hogy a jogok és lehetőségek tekintetében a cigányok ne áldozatként, hanem született magyar állampolgárként nézzenek önmagukra.
A cigányok ma társadalmon kívüliek. Mindenkit be kell vinni a köztársaságba, az állampolgárságba, az önszerveződés és az autonómia mindenkit megillető szabadságába és társadalmi kötelékei közé.
A szerző a Roma Parlament elnöke
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
