Tibike jövőre lesz ötvenkét éves, segédmunkásként dolgozik építkezéseken, s akárhová kerül, előbb-utóbb mindig, mindenütt, mindenki megtudja róla, hogy valamikor régen nyolc hónapot ült betöréses lopás miatt. Aprócska ügyecske volt, egy kis semmiség, az a nyolc hónap mégis úgy követi őt, mint az árnyék: ha kissé napfényesebbre fordulna a sora, kirajzolódik mögötte a múlt. Azt szokta mondani, hogy „fénykorában" világító kék szeme volt, továbbá dús, fekete haja, hasonlított Elvisre, s ez volt életében az egyetlen szerencséje: tapadtak rá a nők.
Saját lakása nem volt soha, ha összejött valakivel, odaköltözött hozzá, ha pedig kirúgták, bevetette a világító, kék szemét, így keresett új szerelmet és új lakást, így maradt életben, hiszen a nők idővel mindig kirúgták, ezzel számolnia kellett, Tibike ugyanis zsugás. Igazi, nagy, született zsugás, nem bírja megállni, hogy ne játsszon, de azt szokta mondani, ez semmiség, s még jobb is, mint a pia, mert őt a kártya mentette meg az alkoholizmustól, ha nem kártyázhatna, akkor inna, s mindenkinek jobb, ha ő nem iszik, mert már az apja is ivott, s olyankor agresszív lett, hőbörgött, kötekedett, verekedett, nem lehetett elviselni. Ő pedig sajnos az apjára ütött, akinek részegen az volt a legnagyobb mutatványa, hogy lenyelt egy dobókockát, majd kiböfögte az asztalra, s mindig hatost köpött – megbuherálta a kockát, esélye sem volt rá, hogy ne hatosa legyen. Egy este tucatszor is megcsinálta a böfögős produkciót, feltéve, ha meghívták egy-egy sörre, s a buherált kockával nem bukott le túl hamar.
Tibike jövőre lesz ötvenkét éves, szeme színe kifakult, feje erősen kopaszodik, de azt szokta mondani, ez semmiség, az esélyei csak valamelyest csökkentek a nőknél: a huszonéves lányok előtt elvesztette vonzerejét, de az ötvenhez közelítő, magányos nők kegyeit még élvezi. Évente még így is hurcolkodnia kell, mert előbb-utóbb kiderül róla, hogy zsugás, és a nők ezt nem szeretik, egy zsugásnak még azt a semmi kis börtönt sem nézik el. Pedig az egy aprócska ügyecske volt, egy meghiúsult betöréses lopásocska, csakhogy Tibike éppen a próbaidejét töltötte, amikor elkapták. Ezért kellett ülnie. De azóta legalább egy kortyot sem iszik. Megfogadta odabent, hogy soha többé nem iszik, soha, soha, soha, merthogy éppen részegen akadt horogra: a betörés előtt annyira félt, hogy ivott egy kis semmiséget, bedobott három deci vodkácskát két söröcskével, s annyira berúgott, hogy a tetthely családias melegében elaludt.
