Januárban a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között”, majd a kormány több milliárd forint elköltésével, a közmédiának nevezett pártsajtó szóhasználatának átállításával, a Rogán–Kósa-féle papagájkommandó beindításával tett róla, hogy az addig nem különösebben idegenellenes magyar közönség tényleg így is gondolja.
Aztán megérkeztek a menekültek, újak és újak jönnek, mások elmennek, lassan megszokjuk őket - és bármilyen meglepő, a magyar, európai, keresztény kultúra semmivel sincs rosszabb állapotban, mint előtte, a bicikliket nem lopták el, a termést nem tarolták le, a nyugdíjas bácsikat, néniket nem fosztották ki a menekülők. Tegnap viszont erre tévedt pár tucatnyi elkötelezett futballszurkoló (a kormányfő kedvenc sportjának kompromisszumoktól mentes elkötelezettjei), vitathatatlanul a miénkkel megegyező, az anyatejjel magukba szívott kulturális tulajdonságokkal, és lángba borították a várost: miközben több száz be- (illetve most már inkább ki-) vándorló mindenfajta atrocitás nélkül keresztülgyalogolt a legforgalmasabb budapesti útvonalon, a „sportembereket” szirénázó rendőr- és mentőautókkal, sisakos-védőruhás-plexipajzsos rohamrendőrökkel kellett kiszolgálni.
Egyébként ezekben a rendőrt próbáló napokban a belügyminiszter szabadságra ment – de reméljük, a meccset tudta nézni. Legalább azt, ha már az igazi küzdelmektől távol tartja magát.
