Drága béke

Lépni ugyanis most csak az tud, aki mögött biztos háttér áll. Nem véletlen tehát, hogy a „forradalmat” a most már egyenrangú konkurenciának látszó Libri-Shopline kezdte el. Megtehetik, hiszen tavalyi forgalmuk már csak két és fél milliárddal marad el az Alexandra 15 milliárdos szeletétől. Ők tehát készek megfizetni az átalakulás árát, miközben a többiek azt is tudják, hogy nem a Libri lenne a megtisztulás vesztese. Sőt.

Az viszont biztos, hogy a jelenlegi helyzet, a nagyfokú bizonytalanság, a napról napra tengődés senkinek sem jó. A kiszámíthatóságnak így még a látszata sem teremthető meg, márpedig anélkül marad a hasznot csak alig termelő improvizáció. S lassan felnőni látszik egy olyan nemzedék, amely már nem akar elmenni szó nélkül mondjuk amellett, hogy miközben recseg-ropog az egész rendszer, a könyvkiadói egyesülés vezetői a Matias borok (Matyi Dezső márkája) kóstolására invitálnak mindenkit a frankfurti könyvvásáron.

Ám az is lehet, hogy a nagy szavak mögött most csupán a piac egyik farkastörvénye munkálkodik: a megsebzett vadat kiéheztetett társai falják fel. Talán ezért is mondja a MKKE elnöke, hogy a jelenlegi helyzetben nem ellenségeskedésre, inkább szolidaritásra lenne szükség. Kérdés, hogy ezt ki tudja vagy akarja tovább finanszírozni. Hiszen a béke most talán drágábbnak tűnik, mint a nyílt sisakos háború.

Mert könnyen lehet, hogy lassan lejárt a többemeletes könyvpaloták ideje, s lassan megint az Írók Boltjához hasonló üzletekben van a jövő. Kisebb helyen, nagyobb szakértelemmel, hangulatosabb közegben. Lehet, hogy nem a kiadóknak és a szerzőknek kellene megfizetniük a hivalkodó üzletek és a felesleges négyzetméterek árát. És így a vevők sem a pillanatnyi örömmel kecsegtető akciókkal, hanem jobbnál jobb könyvekkel szembesülnének.