Kedden Balog Zoltán miniszteri meghallgatásáról tudósítottam. Egy demokráciában a miniszterjelöltet meghallgatja a parlament bizottsága, az ellenzék kérdéseket tesz fel a meghallgatáson, egy demokráciában a sajtó minderről beszámol. Itt is van meghallgatás, van ellenzék, van sajtó, ezek szerint minden rendben van.
A bizottságot amúgy annak a szélsőjobboldali pártnak a képviselője vezeti, amelyet a többi európai szélsőjobboldali párt is kiközösít szélsősége miatt. Ezen nem akad fenn senki. Miniszter beszél, szélsőjobboldal szót ad, ellenzék kérdez, sajtó tudósít. Van ásványvíz és kávé is. Az előző napon a kormány ráküldte a smasszerjait a Norvég Alap pénzeit kezelő civil szervezetekre megfélemlítési céllal. Pont úgy, ahogy Putyin csinálná. Olyan szervezeteket akar a kormány elhallgattatni, amelyek a demokráciát védik a hatalmi túlkapásokkal szemben. A meghallgatás napján derült ki, hogy igen nagy valószínűséggel politikai nyomásra elküldték a legnagyobb online hírportál főszerkesztőjét. Megírták a kormány erős emberének kétmilliós szállodai költségét.
Az ellenzéki képviselők jól nevelten kérdezték a miniszterjelöltet terveiről, bár a meghallgatás előtt pár nappal kitudódott, hogy a kormány egyoldalúan, a saját érdeke szerint alakítja át az önkormányzati rendszert is. Pár hónappal a választás előtt, lehetetlen helyzetbe hozva a jól nevelten kérdező ellenzéket. Tudható volt akkor már az is, hogy a kormány különadóval akarja sújtani a médiát, tovább szorítva a hurkot a nem kormánypárti sajtótermékek nyakán. Közben rendületlenül épül a hatalmi önkény Szabadság téri emlékműve.