galéria megtekintése

Csak a taxi

12 komment


Hargitai Miklós

Amikor Tarlós István főpolgármester hatósági árassá tette a budapesti taxizást (aminek nyomán két év alatt megduplázódott az addig vergődő taxis cégek árbevétele), még csak sejteni lehetett, hogy az egész egy hatalmas korrupciós ügy. Azután, hogy a kormány nem a katasztrofális ár-érték arányú taxik előbb árván maradt, majd az Uberhez pártolt utasainak oldalára állt, hanem – az Uber betiltásának fenyegetésével – a monopolhelyzetükkel tankönyvbe illően visszaélő fuvarozókéra, már fogadást is köthetünk rá.

Ha valóban az adófizetési hajlandóság különbségei állnak az Uber kiszorítása mögött, ahogyan az első kormányzati nyilatkozatok sugallják, akkor a taxiágazat nyilván sokkal több adót fizet, mint az Uber. A valóságban sajnos nem: a Magyar Nemzet közölt nemrég egy tanulmányt, amely szerint árbevétel-arányosan, mint cég, az Uber a fegyelmezettebb adófizető.

Az Uber azért tudott berobbanni a piacra, mert a hatósági áras taxi durván megdrágult, és a felhasználók szerint elveszítette a versenyképességét. Hogy miért pont a taxinak van hatósági ára Magyarországon, miközben olyan, valóban alapvető áruknak és szolgáltatásoknak nincs, mint a tej, a kenyér vagy a vezetékes ivóvíz, az ugyanolyan jogos kérdés, mint az, hogy miért állami feladat biztosítani egy szolgáltatás piacát, amely fölött eljárt az idő (a magyar sarkantyúipar is kap mankót?), vagy az, hogy van-e ember a taxisokon kívül ebben a városban, akinek az Uber távozásával jobb lesz.

 

Az Uber és a többi kategóriatárs úgy működik, hogy a szolgáltatók alapesetben a saját személyes szabad kapacitásaikat viszik a piacra, vagyis az uberezéshez, szemben a taxival, nem tartozik külön autóflotta és sofőrgarnitúra. Ez nemcsak az árak differenciájára kínál magyarázatot, hanem arra is, hogy egy túlnépesedett és erőforrás-hiányos bolygón hosszú távon miért sokkal életképesebb az előbbi az utóbbinál (röviden: a sokkal kisebb ökológiai lábnyom miatt). A megosztáson alapuló személyszállítási szolgáltatások – amelyekre az Uber voltaképpen csak rátelepült – a kiszorítósditól függetlenül tovább élnek és virulnak: a piacgazdaság, akár tetszik ez Tarlósnak, Orbánnak vagy Fónagynak, akár nem, a sharing economy felé fejlődik, a másik irányban pedig a KGST van, az evolúció ebben az esetben is egyirányú utcának tűnik.

A mi kormányunk azonban eltökélt, így hamarosan a lakásokkal uberező Airbnb-t is lekapcsolja, hiszen az sem képes a „tisztességes versenyre" a szállodákkal – ugye? Természetesen csak vicceltünk: Budapesten mindenki tudja, hogy a lopott pénznek a még Magyarországon parkoltatott része ingatlanokban van, az Airbnb pedig felértékelte a lakásokat, és állandó bevételt is hoz – majd bolondok lesznek a saját üzletüket betiltani. Pusztán csak arra kívántunk rávilágítani, hogy ha az egyik oldalon az elvek vannak, a másikon pedig egy kosár pénz, akkor a NER-ben ugyanolyan egyszerű a választás, mint régen az átkosban, vagy a közelmúltban az elmúltnyolcévben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.