Európa orosz energiafüggőség alóli szabadulása egyben egy többszörösen nyertes szituációt is jelentene, hiszen a függetlenség mellett nyer vele a gazdaság és a klímaváltozás helyzete is. Putyin orosz elnök áprilisban az Európai Unió vezetőihez intézett levelében helyezte kilátásba az Oroszországból Ukrajnán át érkező gázszállítmányok leállítását. A szállítmányokat június elsejétől függesztenék fel, amennyiben Kijev nem egyenlíti ki a tartozásait.
A bejelentés nem kis zavart okozott az európai politikában, a tagállamok vezetőinek az elmúlt hetekben ismét gyors döntéseket kellett hozniuk a helyzet megoldására. Ha valóban elzárnák a csapot, ez már a harmadik alkalom lenne, hogy az orosz Gazprom gázszolgáltató felfüggeszti az Európába tartó gázexportot. Hasonló volt a helyzet 2006-ban és 2009-ben, amikor Szlovákia szükségállapotot hirdetett, Bulgáriában egyszerűen elfogyott a gáz; Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország és Lengyelország pedig a gázvezetékek 30 százalékos nyomáscsökkenéséről számolt be.
A feszültség feloldása a megújuló energia és az energiahatékonyság népszerűsítésében rejlik. Az európai energiapolitika az orosz gázszállítóktól való függetlenséggel nemcsak jelentős lépést tenne a klímaváltozás ellen, de nyerő helyzetbe hozhatná a gazdaságot is. Ilyen egyszerű ez, ha az európai politikai vezetők képesek bátorságról és valódi vezetői képességekről tanúbizonyságot téve jó döntést hozni. Az EU soron következő csúcstalálkozóján azt vitatják meg, milyen energia- és klímapolitikai célokat határozzanak meg 2020 utánra. Európának ekkor nyílik lehetősége arra, hogy megszabaduljon a gáz- és olajfüggőségtől, és megtörje a kényszerű együttműködés és a gazdasági függés ördögi körét.