Zsírkrétával írták a Brüsszelnek szóló üzeneteket az aszfaltra. Angolul, franciául, németül, spanyolul és ki tudja, még hány nyelven. A márciusi terrortámadások után a belga fővárosban több száz járdafirka borította a tőzsde előtti teret. Volt köztük, amelyik a 'csába küldte az Iszlám Államot, a többség azonban a szolidaritásról és a szeretetről szólt. Értették is mindegyiket.
Majd két hónappal később a magyar kormány üzen Brüsszelnek. Nem zsírkrétával a tőzsdepalota előtt, bár volna hírértéke, ha mondjuk Kovács Zoltán kormányszóvivő meg a magyar állandó képviselet vezetője együtt rajzolná az aszfaltra, amit itt a Kárpát-medencében nem kevés pénzen kiplakátoltak. Láttunk már hasonló köztéri akciókat: két éve az európai parlamenti választás előtt követelt a Fidesz több tiszteletet a magyaroknak. A 2014-es üzenettel sem tudtak mit kezdeni a magyar kormányzati nyelvben szitokszóvá vált „Brüsszelben". A mostanival sem tudnak, hiszen az Európai Bizottság már értésre adta: aggályosnak tartja népszavazás kiírását a jogilag kötelező tanácsi határozatokról. Még azzal együtt is, hogy a Fidesz által keresztülnyomott referendum nem ezekre, hanem a jövőben meghozandó döntésekre vonatkozik.
A mostani plakátolás beleillik abba a nagyszabású PR-hadműveletbe, amivel az Orbán Viktor-brandet építik itthon és Európában. El kell ismerni, a menekültválságot ügyesen meglovagolta a miniszterelnök. Ma már mindenütt figyelnek arra, amit mond. Ahogy Merkel, úgy Orbán is megosztó. Van, aki idegengyűlölőnek és uszítónak tartja, mások lelkesen tapsolnak neki.
