Általában nem föld alatti kísérleti atomrobbantást szoktak ajándékozni születésnapra. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azonban különleges hely. Hidegháborús relikvia. Egy bizarr politika Jurassic Park, olyan a XXI. században is talpon maradó kommunista diktatúra és dinasztikus monarchia keveréke, amely az elzárkózással és a titkolódzással teremti meg mítoszát a túléléshez. És sajátos üzeneteket küld a világnak.
Bármilyen paradox módon is hangzik, a KNDK fiatal fura ura, Kim Dzsong Un az ötödik kísérleti atomrobbantással arra próbálja rávenni a nyugati világot, elsősorban az Egyesült Államokat, hogy vegyék őt és „szocialista királyságát" komolyan. Méghozzá annyira komolyan, hogy leülnek vele kétoldalú tárgyalásokra. Ahogy az megtörtént Irán esetében.
Korea persze más. Kim számára a remélt-vágyott tárgyalás nem csak azt jelentené, hogy szemmagasságba kerül Amerikával, amelynek korábbi elnöke, George W. Bush 2002-ben latorállamnak nevezte az észak-koreai rezsimet, s azt – Irakkal, illetve Iránnal együtt – a Gonosz tengelyéhez sorolta. Phenjan számára az atomprogram az egyetlen fegyver, ami a rendszer túlélését biztosíthatja. A nukleáris bombákkal és rakétafejlesztésekkel sakkban tarthatja a világot. Kizárólag ezzel kényszerítheti ki, hogy az USA elismerje és lényegében garantálja a KNDK államiságát. Bónuszként pedig bólintson rá, hogy töröljék el a szankciókat.
