galéria megtekintése

Bezzeg (mondatok)

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 07. számában
jelent meg.


Papp Sándor Zsigmond
Népszabadság

Akkoriban Gyuszi bácsi, ha úgy jött ki a lépés, napjában három pornót is megnézett a kölcsönkért videón, gyorstekerővel. Kizárólag a párbeszédeknél lassított, s ha valamit nem értett tisztán, többször visszanézte. Akkoriban Gyuszi bácsit mindenki hülyének tartotta, de olyasmit is lehetett hallani, hogy perverz. Mi ebben a bonyolult?, kérdezte a nővérem; van, aki ettől boldog, tette hozzá fölényesen, mert már két hete ugyanazzal a sráccal látták a Kőhajítók parkjában.

Ahogy magyarázta, már túl volt élete első meghatározó élményén, de megesküdött, hogy nem lesz terhes. Akkoriban töltöttem be a tizenhármat, így kapásból azt mondtam, kikaparom a szemét. Apám is ezt mondta volna, ha annak idején nem az anyám tetszik meg neki jobban, hanem a titkárnője. Kesztner Kata állítólag sosem sózta el a csorbát, merthogy sosem volt fakanál a kezében, viszont olyanokat tudott, mint Gyuszi bácsi filmjeiben a nők. Ha apám nagy ritkán beszélt erről, anyám már nem is sírt.

Akkoriban még vodkával szedték a Postinort, és a fiúkkal Csádba vágytunk, mert Tisza Feri megesküdött, hogy ott játszódik az összes Rejtő-könyv. Feri szavában senki sem kételkedett, egy olyan utcát is tudott a környéken, ahol már megöltek egy embert, mert nem volt hajlandó teli torokból elénekelni a román himnuszt. Addig verték, amíg el nem folyt az összes vére. Megijedtünk, mert mi is inkább tátogtunk a himnusz alatt, nem is értem, miért ragaszkodtak hozzá, hogy így kezdődjön minden nap. Csádban bezzeg elintézhettük volna az ügyet néhány pofonnal. Lovagiasan, ahogy kell.

 

Akkoriban a nővérem még buzi akart lenni, mert úgy hallotta, a buzik Afrikában élnek, és ott rohadtul meleg van. Anyám ettől is sírva fakadt, mert ő sem bírta a hideget, de a fűtőtestekbe nem volt képes életet lehelni. Mesélték, hogy van, aki már fával fűt a tömbházban is, a füstöt pedig éjjel engedi ki sumákban, nehogy feljelentsék. Hideg vízben fürödtünk, de azért az vigasztalt, hogy Tarzan is ezt teszi nap mint nap. Tarzant és Szandokant csak az oszink becsmérelhette büntetlenül, mert ő még azt hitte, az életet meg lehet tanulni a könyvekből. Közülünk csak a nyeszlett Bíró Lajos tudott úgy visítani, mint a dzsungel királya, ő viszont irtózott a víztől.

Már csak azért rajongtam a karácsonyért, nehogy azt mondják rólunk, egyetértünk a rendszerrel. A húgom is mindössze attól pityeredett el, hogy a mennyekbe majd nem viheti magával a kedvenc pionírnyakkendőjét. Merhogy a kettő nem passzol. Senki sem értett a politikához, de Kudlik Júliát a Deltában mindenki kedvelte.

Tisza Feri azzal villogott, hogy a tesója halálfejet tetováltatott a karjára, és mindene a Metallica. Egyszer láttam a fazont, szemüveget hordott és izzadt a tenyere. Futballozni járt a helyi sportklubba, ahogy én is, de csak annyi ragadt rám az egészből, hogy ne igyak kevertet, mert másnap megtudom, hogy hol lakik a magyarok istene. Addig azt hittem, rajtam kívül csak az apám tudja, hogy van a magyaroknak istenük.

Akkoriban a vajban több volt a víz, mint a tej, de mivel jegyre adták, az a víz is többet ért. A nővérem hirtelen szemérmes lett, s már csak a szobájában smárolt egy ürgével, aki ki akart szökni az országból. Szeplői voltak, és pislogott, ha a nővérem ráemelte férfiolvasztó tekintetét. Ma már az ilyenről is forgatnának legalább egy dokumentumfilmet. Akkoriban még azt gondolták, idő kérdése, hogy mikor lesz jobb. Az idő, legyintett Gyuszi bácsi, kiszívja az erődet. Nem volt hitünk ellentmondani.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.