„Stigma. A Securitate célkeresztjében" címmel megrázó dokumentumfilmet vetített a Hír TV a közelmúltban (korábban a Duna TV-n is adták). Kabay Barna és Petényi Katalin rendező az eredeti helyszíneken, zömmel az eredeti szereplőkkel készítették. A filmben Tőkés Eszter kolozsvári fogorvos - hiteles dokumentumokkal alátámasztva - kifejti, Barta Tibor ortopéd orvos 1985-ben azért vette őt feleségül, hogy folyamatosan jelenthessen róla és családja (köztük testvére, Tőkés László) tevékenységéről a Securitaténak. Mindez (legalább) öt esztendeig tartott, a román forradalomig, amikor is Barta Tibor áttelepült Magyarországra. Ügynökmúltja csak húsz évvel később (!) lepleződött le, amikor az érintett megkapta egykori férje jelentéseit. Addig minden gyanú felett állónak vélték.
A besúgás lélektanáról számos olyan remekmű született - Páskándi Géza „Vendégség" című színművétől „A mások élete" című német filmdrámáig - amely mindkét fél szempontjait meggyőző művészi erővel tárja föl. A „Stigma" című dokumentumfilm-remeklésben erre azért nem kerülhet sor, mert „a másik fél", a besúgó orvos-férj visszautasította a megszólalás lehetőségét. Mit is mondhatna? Hiszen jelentéseiből nyilvánvaló: „kéjjel ölt, nemcsak parancsra". (Erről bárki meggyőződhet, aki belenéz a filmbe.
Tőkés Eszter shakespeare-i mélységű tragédiája politikai és erkölcsi tanulságai miatt is kiemelkedik a gyarapodó számban publikált megfigyelési dossziék sorából. A vonatkozó szakirodalom szerint a KGB vagy a Stasi ügynökeinél szép számmal előfordult a közvetlen családtagok megfigyelése, ám a Securitate esetében ez kevéssé volt jellemző. Még elgondolkodtatóbbak a morális tanulságok. Egy „megengedő" felfogás szerint csak olyan cselekedet lehet valóban erkölcstelen, amelynek elkerülésére (vagy kevésbé rossz alternatíva választására) a cselekvőnek lehetősége lett volna. Barta Tibor nyilvánvalóan megtehette volna, hogy ne legyen folyamatosan, provokatív módon „kezdeményező" és öt hosszú éven át ne sodorja életveszélybe saját feleségét és annak családját. Tucatnyi erdélyi értelmiségiről is jelentett Kallós Zoltántól Doina Corneán át Szőcs Gézáig.