galéria megtekintése

Belemagyarázók

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 27. számában
jelent meg.


Szőcs Levente
Népszabadság

Miután Orbán Viktor tavalyi tusnádfürdői előadását – benne az „illiberális államot” – nem győzték kimagyarázni, most Fidesz-(közeli) kommunikátorok hada próbál belemagyarázni mindenfélét a miniszterelnöki beszédbe. Az ugyanis minden idők talán legsemmitmondóbb Orbán-beszéde volt.

Persze, mint a miniszterelnök is megjegyezte, a 2014-es előadás „zajos sikere” után nehéz olyasmit mondani, amin a nyugati közvélemény újabb egy évig rágódhat. (És ide kívánkozik egy zárójel. A kormányfő ott téved, hogy azt hiszi, vitatémát adott a Nyugatnak, holott Brüsszelben vagy Washingtonban nem vitáznak az illiberális államról, hanem „csupán” vitatkoznak miatta az Orbán-rezsimről, illetve a rezsimmel. Ami enyhén szólva nem ugyanaz.)

Az idei beszéd arról szólt, amit mindenki várt: a bevándorlásról, de újdonság legfeljebb a magyar–szerb határon épülő kerítés befejezésének az eddig jelzetteknél jóval korábbi dátuma volt: augusztus 31. Sehol nem voltak az „ideológiai rakéták”, amelyekre kormányközeli források felkészítették a közvéleményt – Németh Zsolt szavaival: a vízió, a stratégia, a tervek. Ezek helyett a miniszterelnök összefoglalta, hogyan viszonyul a kormánypárt a menekültekhez. „Megtudtuk”, hogy a Fidesz–KDNP a bevándorlókat potenciális bűnözőknek és terroristáknak, a magyar lányok megrontóinak tekinti, akik elveszik a magyar emberek munkáját, és ami ennél is súlyosabb, idejövetelükkel felhígítják a társadalmat, márpedig „mi” azt szeretnénk, hogy Magyarország maradjon a magyaroké, Európa az európaiaké, Afrika az afrikaiaké. Ezért aztán őrizetbe vesszük, munkatáborokba zárjuk és visszatoloncoljuk őket.

 

Vízió helyett inkább spekuláció sejlik fel: Orbán reméli, hogy Nyugat-Európában is fölülkerekednek az idegenellenes indulatok, és olyan intézkedések születnek, amelyekről el lehet majd mondani, hogy „lám, igazunk volt, a világ a magyar modellt követi”. Ebben az összefüggésben utalt Orbán ismét az unortodox gazdaságpolitikára, amelynek köszönhetően Magyarország nemcsak korábbi önmagánál, de a válságban poshadó Nyugat-Európánál is jobban teljesít. Csakhogy a párhuzam azért is erőltetett, mert ha a Nyugat történetesen meghajolna is az orbáni zsenialitás előtt, a bevándorlás kérdésében nem lenne mit követnie: Orbánnak ugyanis halvány fogalma nincs, hogy mi a megoldás. Nyilván maga sem gondolja, hogy a magyar–szerb határon épülő kerítés megvédené Magyarországot és főleg Európát a menekültáradattól. Az pedig egyenesen megmosolyogtató, hogy majd a Fidesz-kormány megvédi a „gyakorlatias cselekvésre képtelen” keresztény Európát a barbár hordáktól, ahogyan annak idején Hunyadi János.

Ha az orbáni vízió nem is világos, az legalább egyértelmű, hogy legitimációt a nemzeti konzultációban keres. „Magyarország döntött” – fogalmazott az eredményeket ismertetve a miniszterelnök, holott erős túlzás a „magyar emberek döntéséről” beszélni egy olyan kérdés kapcsán, amelyről a megszólított választókorú lakosság mindössze nyolcada nyilvánított véleményt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.