A mozgalomban egyébként azt terjesztik Bébéről, hogy disztichonokban akarta írni a szakdolgozatát, de miután csak a feléig jutott, elégette a kéziratot és végleg otthagyta az egyetemet. „Az évszámokkal úgysem boldogultam volna” – mosolyog, amikor rákérdezek a dologra. Egy hangzatos félkudarc fölé varrt szép póz. Szép és nyugodt. Bébé sosem ideges, és ez jó, mert mi nemcsak azt szeretjük, ha valakinek van bőr a képén, hanem azt is, ha sima az a bőr.
Vannak azért érzelmei, csak szűkebb a hangtartomány, amelyen belül fel lehet ismerni a kedélyállapotát. Olvasni a hangjában. Vagy a vicces tényeiben. Most is, esszük a szemét dönert, és a pornóról kezdünk beszélni, hogy a világ egyik legnagyobb felnőttvideo-megosztója közzétette tavalyi statisztikáit, amelyekből nemcsak az derül ki, hogy hétfőn verik ki a legtöbben a világon az oldalt böngészve, de például az is, hogy a pornót legnagyobb mennyiségben fogyasztó húsz ország felében ugyanaz a legnépszerűbb színésznő, valamint hogy az említett országok közül mindössze öt akad, amelynek netezői nem saját honfitársaikra keresnek rá leggyakrabban.
A lokálpatrióta pornófogyasztás első díját India viszi el: ott az öt legnépszerűbb keresőszó mindegyike indiaspecifikus. Amikor elhangzik, hogy a tavalyi kommentek legnépszerűbb szava a „love” volt, csönd vándorol be gazdaságilag a szobába. Az hogy lehet, Bébé, hogy mi, magyarok nem fértünk el az első húszban?, kérdezi valaki aztán a sarokból, mire Bébé, hogy azt ő nem tudja, bár érdekes találat, hogy az oldalletöltések versenyében az előkelő ötödik helyen találjuk Izlandot, ahol minden állampolgárra jutott legalább 95 videoklip tavaly.
S hogy szerinte talán az izlandi bevándorlás-kivándorláspolitikát kellene követnünk. „Már ami a lovakat illeti.” S hogy addig ne csodálkozzunk, ha a magyaroknak még az onániához sincs elég kedvük. Bébé kivár. „Az ottani speciális lófajtára nagyon veszélyesek a kontinensen előforduló betegségek, ezért ha egy ló elhagyja Izlandot, soha többé nem térhet vissza, nehogy kihaljon a komplett izlandi lóállomány” – így Bébé, a költő.
Mi meg már hördülnénk, hogy ez csak az idegentől való irracionális félelem, ne legyél már hetedik kerületi Le Pen, Bébé – ő csak a fejét rázza, hogy nem értitek ti a lényeget. Izlandon nincsenek csípős bogarak, ezért a lovak sokkal többet hemperegnek a fűben európai társaiknál. Nem akarnak elmenni. „Boldogabbak is, fölteszem” – fűzi hozzá. Aztán a sortörés. És miközben vigyázzba állnak újra a sejtjeink, kicsit mind izlandi lovak akarunk lenni.
