Közömbösen fogadta a magyar közélet a hét elején közzétett antiszemitizmus-jelentést. Elmaradt az üdvrivalgás, amely szerint a „magyar reformok működnek”. Pedig akár lehetséges is lett volna, hiszen a felmérés növekedő antiszemitizmusról számolt be. Érvényét vesztette a régi vicc, amely szerint ugyan a faluban nincs antiszemitizmus, de igény az lenne rá. Volt igény és lett is! A Median közvélemény-kutató által közzétett adatok alátámasztják, hogy mindezt az elmúlt hat évnek és belátható, hogy kizárólag a hazai erőknek köszönhetjük. Nálunk nem mutogathat senki a betelepült muzulmánok Izrael- és zsidóellenességére. A hazai zsidógyűlöletnek mély beágyazódottsága van nálunk. Annyira, hogy ez a háború éveiben a magyar zsidóság többségének államilag asszisztált elpusztításához vezetett.
A magyar antiszemitizmusra nem áll a százévesnél régebbi definíció, miszerint az a „buták szocializmusa”, amennyiben a butaságot a képzetlenséggel azonosítjuk. A felmérés szerint a képzettebb, nagyvárosi rétegben erősebb ez a gyilkos gyűlölet, mint a falusiak, kisvárosiak, alacsony végzettségűek között. Középosztályunkban inkább dúlnak a régről örökölt ostobaságok, vakhitek és a mai összeesküvés-elméletek. A zsidógyűlölet megjelenik a baloldalon is (MSZP-szavazók között 21 százalékot mutattak ki a kutatók), de a Fidesz-híveknek 28, a Jobbik szavazóinak 40 százaléka erősen antiszemita. A tények magukért beszélnek. A kormánypárt táborának tehát majdnem negyven százaléka valamennyire antiszemita. Ekkora tömeget nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikatervezéskor. Jobboldali, „nemzeti radikális” vetélytársa pedig egyértelműen zsidógyűlölő párt. Ez akkor is így van, ha épp politikai ráncfelvarráson ügyködnek.
A felmérés készítői rámutattak: lényegesen kisebb az antiszemita gyűlölködők aránya azok között, akiknek van zsidó ismerősük. Tehát ez az előítélet absztrakt, koholt jelenség a mai magyar társadalomban. Okait nem a zsidókban, hanem az antiszemitákban lehet megtalálni. De miért a legutóbbi növekedés? Az antiszemitizmus együtt nőtt a migránsok elleni, kormányzatilag szított indulattal. A kormány és a Fidesz óriásplakátokon, népszavazási íveken közölte: ezek nem tisztelik a kultúránkat, elveszik a munkánkat, nem akarják elfogadni a szokásainkat. Ellenségek tehát. Jól beleillett ez a „zsidó” régi sztereotípiájába, és rá is játszottak. Elérték, hogy ma a „bevándorlók” lettek az előítélet fő célpontjai. Eközben a gyűlöletet valamennyi „idegenre” irányították – beleértve a zsidókat is. Az orbáni retorikában még többször bukkan fel az „idegen” Brüsszel, a magyar politikába avatkozó Soros György, a nemzetidegenek és idegenszívű multik és bankok képe. Amikor a kormány az idegen betolakodók ellen védi a nemzetet, az antiszemiták jól érzik magukat, az ő nótájukat játssza. Felbátorodnak. Az ő világuk lett a „normális”.
